Olvasni jó, de nem mindegy, mit és hogyan

Sok szülő kétségbeesve tapasztalja, hogy míg gyermeke korábban szívesen olvasott, 10-13 éves korára egyre ritkábban vesz a kezébe könyvet. „Elrontottunk valamit?” – teszik fel a kérdést a gondos szülők. Nem erről van szó. A betűkkel való megismerkedés hatalmas előrelépést jelent a világgal való ismerkedés folyamatában, később azonban sok más lehetőség is feltárul a gyerekek előtt. Egyáltalán, miért fontos olvasni?

Dr. Bettina Hurrelman, a Kölni Egyetem olvasást kutató profeszszor asszonya öt okot nevez meg:

1. Az olvasás segíti a nyelvi fejlődést: itt nem segít a gesztikuláció és a mimika, és mivel a szavakra hárul a mondanivaló kifejezésének teljes felelőssége, árnyalt és ötletes kifejezésekkel találkozhatunk.

2. Az olvasó agyának minden területére szükség van a szöveg megértése érdekében. Vizuális élmény híján csak a saját képzelőerőnkre és beleérző képességünkre támaszkodhatunk, tehát az olvasás a gondolkodás tréningjét is jelenti.

3. Fejleszti az érzelemvilágot: a szereplők lehetőségeit átélve nő az empátiás készség.

4. Bizonyos információkhoz, tudásanyaghoz ma is elsősorban olvasás útján lehet jutni.

5. Az elmélyülés képessége leginkább olvasás közben alakul ki. Segíti a megértést, a lényeglátást, az értelmezési képességet.

Azokban a családokban, ahol jó mintával találkoznak a könyvekhez való viszonyulást illetően, vissza fog térni a gyerekek olvasási kedve a normális kerékvágásba. Nagyon fontos a szülők példamutatása. Azt az elterjedt állítást, hogy a gyerekeket manapság nem lehet rávenni az olvasásra, a tudomány nem igazolja. A legfrissebb tanulmányok azt mutatják, hogy a szülők lényegesen kevesebbet olvasnak, mint a gyerekek. Ez hat ki a gyerekek szokásaira is. A szülőket követik a tévé képernyője elé. Ezért először a szülőknek kell megváltozniuk, hogy ne csak szavaikkal, de tetteikkel is inspirálják gyermekeiket. Az viszont nem mindegy, hogy mit olvasunk. Az olvasónak tudnia kell, hogy akaratlanul is szellemi kapcsolatba kerül az írás szerzőjével. Vannak helyzetek, mint például a Biblia esetében, amikor ez kifejezetten kívánatos. Más esetekben viszont meg kell őrizni a távolságtartást: nem feltétlenül kell az olvasmányt beengedni a szívünkbe. S vannak kifejezetten olyan „művek” is, amelyek rombolnak. Az olvasást nem önmagáért kell szeretni, hanem azért, hogy magunkhoz vegyük azt, ami jó. (n, he)