Objektív az egyetemi felvételi?

Az SGI Alapítvány tavaly második alkalommal kísérte figyelemmel a 22 legnépszerűbb felsőoktatási intézményben a felvételi eljárást. A megfigyelés célja az volt, hogy felmérjék, mennyire objektív és demokratikus nálunk a felvételi. A felmérésből kiderült, hogy a leendő hallgatók leginkább azt nehezményezik, hogy a teszt összeállítói figyelmen kívül hagyják a diákok reális tudását, az írásbeliben szereplő kérdések nem mindig felelnek meg a középiskolai tanagyagnak és az ajánlott szakirodalomnak. A másik nagy gondot a korrupció jelenti, bár a felmérés során egy konkrét esetre sem derült fény. Ennek Andrej Salner, az SGI szakembere szerint az az oka, hogy az egyetemek rengeteg adatot titokban tartanak, az információkat nem bocsátják a szakemberek és a nyilvánosság rendelkezésére.

A leendő egyetemi hallgatók nem tartják demokratikusnak, hogy vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol a felvételin a helytelen válaszokért pontokat vonnak le. Egyes egyetemek a felvételi előtt példatárakat adnak ki, melyeket az érdeklődők megvásárolhatnak. Ezekben a példatárakban rendszerint több száz kérdés szerepel. Ha a diáknak szerencséje van, akkor hasonló vagy teljesen azonos kérdéseket kell majd megválaszolnia a felvételin. Ám akadnak olyan példatárak, melyekben nem szerepelnek helyesen a megoldások. Abban az esetben, ha a diák nem eléggé szemfüles, és nem veszi észre ezeket az elírásokat, komoly pontveszteséggel számolhat a nagy megmérettetésen.

Agócs Zoltán, a Szlovák Műszaki Egyetem professzora lapunknak elmondta, hogy a felvételi eljárás lefolyását már évek óta figyelemmel kíséri. A műszakin matematikából és fizikából kell felvételi vizsgát tenni, a kérdéseket pedig a szakemberek a középiskolás tankönyvek anyagából állítják össze, hiszen ez előírás. A felvételi eljárás teljesen anonim, a diákok számokat kapnak, amikor belépnek a terembe, és nem nevüket, hanem a kapott sorszámot tüntetik fel a tesztlapjukon. A teszteket a tanárok kijavítják, majd a számítógép kiadja a sorrendet, melyből kiderül, melyik sorszámú jelentkező hány pontot ért el. A jelentkezők felkészülését megkönnyítik a kiadott példatárak és az előkészítő kurzusok. „Úgy gondolom, a mi karunkon nincs gond a felvételivel. Olyan attraktív karokon, ahol többszörös a túljelentkezés, lehet, hogy problémák adódhatnak, de nálunk nagyjából egyensúlyban van a jelentkezők és a betöltendő helyek aránya” – nyilatkozta Agócs Zoltán.é

Dusík Anikó, a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar tanszékének vezetője lapunknak elmondta, hogy már két éve ő állítja össze a felvételi kérdéseit, és erre kizárólag a középiskolában használt és előírt Terra Tankönyvkiadó könyveit és a feltüntetett szakirodalmat használja fel. Véleménye szerint a gondok abból adódnak, hogy nagyon sok tanár magyarországi tankönyvekből tanít, így lehet, az egyes anyagrészekre nem helyeznek hangsúlyt egyenlő mértékben. „Azt tapasztalom, hogy nem is az irodalommal, hanem inkább a nyelvtannal vannak gondok, mert a tanárok legtöbbször nem szentelnek kellő figyelmet a nyelvtan oktatásának. Kevés diákból lesz magyartanár, így a középiskolák utolsó évfolyamaiban inkább már az érettségire készülnek. Ha a diák önszorgalomból otthon nem hozza be az esetleges lemaradását, hiányosságai gondot okozhatnak neki a felvételi eljárás során.” – mondta a magyar tanszék vezetője. Pozitívumként említette, hogy annak a diáknak, aki a pozsonyi magyar tanszéken szeretne továbbtanulni, lehetősége van próbafelvételt tenni. Erre április végén kerül sor, ahol a jelentkezők a múlt évi felvételi tesztet írják meg. Az írásbeli után az érdeklődők konzultálhatnak a tanszék tanáraival. „A próbafelvételi azért nagyon hasznos, mert a diákok ugyanolyan körülmények között, annyi idő alatt írják meg a tesztet, mint az igazi felvételin, de ennek még nincs tétje. Felmérhetik tudásukat és az esetleges hiányosságaikat.” – mondta Dusík Anikó.