Nem rosszak a magyar diákok

Nagy hiányosságuk azonban az ilyen teszteknek, hogy nem adnak módot sem a feladatok és válaszok elemzésére, sem a fejlesztésre. Ennélfogva az oktatásban nem hasznosíthatók. A Comenius Pedagógiai Intézet szeptember közepén kétnapos összpontosításra hívta össze Komáromba azokat a pedagógusokat, akik korábban a Duna-szerdahelyi Nyári Egyetemen már egy héten át foglalkoztak a Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer (DIFER) tanulmányozásával és alkalmazásának lehetőségével a szlovákiai magyar iskolákban. A képzésre 17 pedagógus jött el a nyugat- és közép-szlovákiai járásokból, akikkel négy előadó foglalkozott Dosztálné Vécsei Magdolna, a tatai Cogito et Solvo Humán Szolgáltató iroda vezetője irányításával. Az elméleti kérdések tanulmányozására szeptember 19-én, vasárnap került sor az intézet előadótermében. Hétfőn az Eötvös Utcai Alapiskola első osztályos tanulóinak bevonásával folytatódott a képzés, ahol mérést végeztek DIFER-tesztekkel, majd a kiértékelés szempontjait elemezték.

Az akadémikus tudás

A Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer, amely vizsgálataival a 4–8 éves korosztály alapkészségeit célozza meg, az intelligencia-kvócienshez hasonlóan szintén alkalmaz átfogó mutatót, amelyet a kutatók DIFER-indexnek neveztek el. Ezt a mutatót hét alapkészség százalékpontban megadott átlagértékéből határozták meg. Megmutatja, hogy a tökéletes elsajátítást jelentő 100 százalékpontot a gyermek milyen mértékben közelítette meg. A mérés olyan kritériumorientált feladatokat tartalmaz, amelyek minden ép értelmű gyermek számára célként fogalmazható meg. Az IQ értékkel szemben a DIFER-index az alapkészségek öszszetevőinek részletes feltérképezéséből származik. A gyermekek alapkészségeiben mutatkozó rendkívül változatos eltéréseket nyomon lehet általa követni, s fejlesztésükbe megfelelő módszerekkel beavatkozni. Amennyiben hiteles vizsgálatokat szeretnénk folytatni, tudományosan megalapozott mérésekre van szükség. Tapasztalható, hogy a szlovákiai oktatást még az ismeretcentrikus, akadémikus tudás elsajátíttatása jellemzi, holott a fejlettebb világ már a kompetenciák, vagyis képességek fejlesztésében látja a kitörési lehetőséget a pedagógia jelenlegi válságából.

A jellemző jegyek

Elgondolkodtató példája az idejétmúlt megközelítésnek az Állami Tanfelügyelet egyik elmúlt évi felmérése, amely néhány magyar iskolát kifejezetten rossz fényben tüntetett fel. Vizsgálatukban leginkább az a gyakorlat kifogásolható, hogy egymástól eltérő adottságú intézmények, ill. tanulók teljesítményeit vetették össze és rangsorolják, figyelmen kívül hagyva azt a nemzetközi gyakorlatban elfogadott pedagógiai tézist, miszerint tanuló és iskola csak önmagával hasonlítható össze reálisan. A hátrányosabb helyzetű régiók, a hátrányos környezet, az eltérő műveltségű szülői háttér mind-mind összehasonlítást nehezítő tényezők. A jellemző jegyeket a méréseknél nem szabad figyelmen kívül hagyni, sőt, mint szocializációs mutatókat számon kell tartani. A méréseknek a hozzáadott pedagógiai értéket kellene mérniük, azt az állapotot, ahonnan a pedagógiai ráhatás elindul, és ahová egy adott idő után elérkezik. Több mint vitatható egy kalap alá venni a mérés során kis falu roma tanulóit a városi tanulókkal. Mindemellett bármilyen mérési eredmény csupán az érintett intézményre tartozó adat, amely jó esetben a visszacsatolást szolgálhatná, s nem a pellengérre állítást. Tudva levő, hogy nem létezik két egyforma iskola, a gyerekek és osztályok között eltérések mutatkoznak egy-egy intézményen belül is, ezért az ilyen mérés nem nyújt reális képet az iskola munkájáról, így ezen az alapon rangsorolni sem etikus ezeket.

Fejlődési hiányosságok

A DIFER-tesztek nem a tanulók lexikai tudását vizsgálják, hanem az iskolába kerülő gyermek alapkészségeinek fejlődését, amelyek az iskolai sikeresség feltételei. Az eredmények a pedagógus és a szülők közös munkáját segítik elő, s nem kerülhetnek szélesebb nyilvánosság elé. A mérő szakemberek képzése olyan szolgáltatás bevezetését teszi lehetővé a szlovákiai magyar iskolákban, amely segítségével még optimális életkorban feltárva enyhíthetők, ill. kiküszöbölhetők az egész életre kiható fejlődési hiányosságok a tanulás területén. A Comenius Pedagógiai Intézet továbbképzésén részt vett pedagógusok első lépésként a saját intézményükben igyekeznek a méréseket elvégezni, később – az iskolák érdeklődése szerint – egy-egy körzet ellátását is vállalni tudnák.