Iskolaérett a gyerek?

Minden évben kitör a hatéves gyerekek szülei között a „Melyik iskolát válasszuk?” láz. Szeretnénk segíteni a döntés meghozatalában. Az a legmegfelelőbb, ha az otthonunkhoz legközelebb eső iskolát térképezzük fel: milyen a megközelíthetősége, haza tud-e onnan jönni a gyerek egyedül is (mondjuk második, harmadik osztályos korától), járnak-e oda más gyerekek is szomszédból vagy az utcából. Ha igen, őket is meg lehet kérdezni arról, hogy szeretnek-e iskolába járni, ha igen, mi a legjobb a suliban, és ha nem kedvelik, miért nem. Milyen emlékeik vannak az elsős tanító nénijükről? Hány évig tanította őket? Ha jó benyomást szereztek, érdemes belül is szemrevételezni az épületet. Vannak iskolák, amelyek kívülről ütöttek-kopottak, a belső világuk viszont otthonos, barátságos. Figyeljük meg az iskolaépület környezetét is: a nagy, ámde kissé megtépázott növényekkel tarkított udvar a gyakran szabadban játszó gyerekek nyomaira utal. Az igazgatóhelyettes – a legtöbb helyen a dél körüli órákban – szívesen elkalauzolja az érdeklődőket a leendő első osztály termébe. Közben megtudakolhatjuk az iskola szerkezeti felépítését, milyen nyelvek közül lehet választani felső tagozaton, milyen szakkörök működnek az alsóban, mekkora a helyi számítógéppark, milyen sportolási lehetőségek vannak az iskolán belül (úszás, karate, esetleg jéghoki). Ha szerencséje van az embernek, még a leendő tanító nénivel is találkozhat, s így a szimpátia is első látásra kialakulhat. Ha mindez nem érezhető, nem tapasztalható, még mindig van lehetőség, hogy egy másik – talán kissé távolabbi – intézményben próbálkozzunk.

Bonyolultabb a helyzet, ha gyermekünk tehetséges valamiben. Ha az úgynevezett készségtantárgyak valamelyikében ügyesebb a kortársainál, nem feltétlenül szükséges első osztálytól induló „tagozatos osztályt” keresni. Kevés dolog pótolhatja az otthon biztonságos közelségét. Az alapiskolák felső tagozatán már majdnem mindenhol van valamilyen kiemelkedő szakkör vagy – nem kevés helyen – biztosítanak emelt szintű képzést. Érdemes utánajárni, megérdeklődni. A szülők a „mindenben rendkívül tehetséges” gyermekeiket általában a tagozatos vagy az „elit” iskolákba hordják, ahonnan a kilencedik osztály elvégzése után – nagy valószínűséggel – egyenes út vezet a még elitebb gimnáziumokba. Akik ezt a fajta oktatást választják gyermeküknek, sokszoros terhet rónak a család minden tagjára. Ezekben az osztályokban nagyobbakat harapnak egyszerre a tudományból, gyorsabb az olvasás, az írás, a számolás tanításának üteme, több a pluszmunka – különösen, ha matek vagy nyelvtagozatos a gyerek. Kevesebb viszont a gyakorlásra fordítható idő, illetve attól függ, mennyit szánnak a délutánból a házi feladatok megoldására. Az itt tanuló gyerekeknek általában kevesebb idejük marad a játszásra. (usz, he)