Ifjúság–Iskola–Gazdaság

Vályi István felvételeiSzeptember 25 és 26.-a között rendezték meg Drezdában tanárok számára az Ifjúság–Iskola– Gazdaság elnevezésű program előadássorozatát, melyen az Új Szó felhívására jelentkező iskolák tanárai is részt vettek.

A közelgő európai uniós csatlakozás egyre sürgetőbbé teszi, hogy a közép- és kelet-európai országok polgárai, főleg a fiatalok minél előbb és minél átfogóbb képet alkossanak maguknak arról, mi kell ahhoz, hogy az ország csatlakozása a lehető legproblémamentesebben végbemenjen. A csatlakozás és a felzárkózás nem olyan egyszerű, mint amilyennek először hittük.

Az Ifjúság–Iskola–Gazdaság elnevezésű programról már olvasóink tudomást szerezhettek a Nagyszünet hasábjain közölt bemutatkozásból és felhívásból. A program lényege, hogy a diákok ingyen előfizetést kapnak egy napilapra, esetünkben az Új Szóra, és ezzel az újsággal dolgoznak. Olyan témákat keresnek belőle, amely érinti régiójukat, az iskolában megszerzett tudást hasznosítja. A program nem titkolt szándéka, hogy a diákokat rávezesse arra, hogyan hasznosíthatják a reális életben az iskolában szerzett (sokszor sajnos eléggé száraz) információkat.

Sok új gazdasági kifejezéssel kell megismerkednünk, hogy a jövőben gond nélkül érvényesülhessünk. Az Ifjúság–Iskola–Gazdaság projektben részt vevő diákok – és az általuk írt cikkek olvasói – éppen e tárgykörben szerezhetnek olyan tapasztalati és élményanyagot, amely minden magyarázatnál hatásosabban formálja véleményüket, alakítja ismereteiket.

Az Ifjúság–Iskola–Gazdaság projekt október elsejével vette kezdetét és 2004. július 31-én fejeződik be. Ez a program a német Deutsche Bank Alfred Herrhausen Alapítvány, az aacheni IZOP-Intézet és számos német, közép- és kelet-európai kiadó támogatásának köszönhetően született meg. Németországban 1998-ban hívták életre ezt a rendezvénysorozatot, 2001 óta Lengyelország, Magyarország és Csehország is részt vesz a projektben. A 2003/2004-es tanévtől már Szlovákia diákjai is összemérhetik tehetségüket más országok diákjaival. Lapunk felhívására hat szlovákiai magyar oktatási intézmény jelentkezett: a rozsnyói, a pozsonyi, az érsekújvári, a párkányi, a tornaljai gimnázium, valamint a komáromi ipari középiskola. A Nagyszünet hasábjain az elkövetkező időkben olvashatják ezen iskolák diákjainak írásait, melyek remélhetőleg elnyerik majd olvasóink tetszését is.

Ebben az évben megközelítőleg 120 tanár vezetésével 2000 diák vesz részt ebben a nemzetközi programban. A résztvevő osztályok a tanítási órákon dolgoznak a napilapok (a szlovákiai magyarok esetében ez a lap az Új Szó) gazdasági vonatkozású írásaival, melyekből ötletet meríthetnek a maguk által választott dolgozatuk témájához. Ezeket a 20-40 oldalas dolgozatokat végül egy zsűri bírálja el, a győztesek Berlinben személyesen mutathatják be munkájukat.

AZ ALAPÖTLET

Dr. Silke Dreger, az IZOP-Intézet munkatársa koordinálja a diákok munkáját A mai szakmai életben a tudás és a képzés egyre inkább fontos tényezővé válik. A jelenlegi munkaerőpiac elvárja a pályakezdőktől, hogy tájékozott, dinamikus, önmagát menedzselni képes egyén legyen. A diákoknak éppen ezért már iskolás korukban el kell sajátítaniuk a társadalom alapjainak működési elvét, a gazdasági élet alapszabályait, hogy majd a későbbiekben ezeket az információkat szakmai életükben hasznosítani tudják. Az Ifjúság–Iskola–Gazdaság projekt során a diákok figyelik az aktuális gazdasági helyzetet, érzékenyebben reagálnak majd a társadalmat érintő gondokra, környezetükben sem siklanak el olyan jelentős dolgok felett, hiszen a dolgozat írása során szükséges, hogy odafigyeljenek, mi történik a környezetükben. Az Ifjúság–Iskola– Gazdaság projekt egy hidat épít a fiatalok és a gazdaság között, de mivel nemzetközi rendezvényről van szó, elősegíti, hogy a tanulók megismerkedhessenek más nemzetiségű diákokkal és azok kultúrával.

Németországban már húsz éve alkalmazzák azt a módszert, hogy a napilapokat bevonják az oktatásba. Ennek az a célja, hogy a diákok párhuzamot vonjanak a gazdasági cikkek és a régiójukban történt dolgok között, és megértsék a társadalom működésének szabályait.

Ez a program a német Deutsche Bank Alfred Herrhausen Alapítvány, és az aacheni IZOP-Intézet támogatásának köszönhetően született meg. A képen (balról) Peter Brand és Jörg Eduard Krumsiek az IZOP intézet és a Deutsche Bank képviselőiKarl-Heinz Swirszczuk, a rudves-tadti Fridericianum Gimnázium tanára lapunak elmondta: „A világ nagyon felgyorsult, már nem tudunk olyan könnyen eligazodni benne. Az egyszerű ember, főleg ha még fiatal, nem érti az összefüggéseket. Ha a diák beleássa magát a kutatásokba, akkor jön rá arra, hogy befolyásolják a gazdasági tényezők az emberek mindennapjait, mert minden mindennek összefügg. Éppen ezt a komplex gondolkodást hiányoltam én mindig az oktatásban. Nálunk, Németországban is gyakori gondot jelentett, hogy az oktatás csak a könyvekre támaszkodott, melyek gyakran elavultak voltak. Ma már nem elég az, hogy egy diák kitűnően fújja a könyvek tartalmát. A mai munkaerőpiac azokat részesíti előnyben, akik feltalálják magukat a nehéz helyzetekben, átlátják és meg tudják gyorsan oldani a problémákat. Ez a projekt felnyitotta diákjaim szemét is, akik hírtelen meglátták azt, hogy a városunkban épülő szemétlerakatnak számtalan negatív és pozitív hatása van. A fiatalok ezt a témát dolgozták fel. Voltak, akik ellenérveket gyűjtöttek, víz- és talaj- és légmintát vettek, és voltak olyanok, akik – pártolva a szemétégetőt – utánajártak a szeméttárolás ezen formájának előnyei, gazdaságossága után is. ĺgy készült lassan a munka, a sok rész fél év után egésszé állt össze. Elmondhatom, hogy diákjaim nagyon élvezték a munkát, és megváltozott az egész világhoz való hozzáállásuk. Az sem elhanyagolandó tény, hogy a diákjaim olyan témát választottak, ami városuk életében fontos dolog, így e régiót is jobban megismerték. Van értelme ennek a projektnek, mert összehozza a diákokat, megtanulnak anyagot gyűjteni, feldolgozni az információkat, és nem utolsó sorban megfogalmazni a véleményüket.”