Hogyan ismerjük fel a tehetséget?

ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

A közelmúltban fejeződött be a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Komáromi Regionális Pedagógiai Központja és a továbbképzéseknek helyet adó iskolák társszervezésében megvalósult tavaszi szakmai napok rendezvénysorozat. Több helyszínen, hagyományosan intézményekbe kihelyezve folytak a továbbképzések a régió oktatási intézményeiből érkezett igények alapján, mondta el Jókai Tibor, a Regionális Pedagógiai Központ vezetője.

Léván a Juhász Gyula Alapiskolában második alkalommal rendezték meg a drámapedagógiai továbbképzést pedagógusok számára. Idén a gyermekszínjátszás rejtelmeibe kalauzolta el a pedagógusokat Kaposi László, a Magyar Drámapedagógiai Társaság elnöke. Sok hasznos, jó tanáccsal látta el a jelenlévő csoportvezetőket, kik hosszabb-rövidebb ideje, de foglalkoznak iskolájukon színjátszással. A drámapedagógia azon módszerek egyike, melynek segítségével a gyerekek személyiségét a helyes irányba terelhetjük, fejleszthetjük empatikus készségüket, önismeretüket. A színjátszás a játék személyiségformáló ereje. Drámajátékok segítségével a színjátszás, tehát egy adott mű feldolgozása a csoporton belül, nagyobb örömöt nyújt a gyerekeknek, hisz aktív résztvevői kezdetektől a bemutatásra kerülő darab feldolgozásának.

Nemesócsán a Móra Ferenc Alapiskolában tehetséggondozás az iskolában címmel zajlott az a továbbképzés, melyet Mező Katalin, a debreceni Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület képviselője tartott. Az egyesület célja: a tudományok, a művészetek, vagy a sportok terén tehetséges személyek támogatása. Minden alapiskolának fontos, hogy tehetségeit felismerje, azokat gondozza, vagy a megfelelő helyre irányítsa. A tehetséggondozás eredményeiből egyértelműen profitál az iskola, a pedagógus, az iskola környezete, de legfőképpen a szülő és a gyermek.

A tréningvezető a képzés első részében elméleti szintű betekintést adott a tehetségazonosítás, a tehetség meghatározása, a tehetség koncepciók és a tehetség tanácsadás szervezésének módszertanába. Megismertette a jelenlévőkkel az általuk használatos tehetség-meghatározási koncepciókat, ugyanis többféle tudományos megközelítése van annak, hogy egy diákról megállapíthassák: tehetséges. A pedagógusnak tudnia kell, milyen területen (tudományok, művészetek, sport) keresse a tehetséges egyéneket.

Kulcsszavakként hangzottak el a képesség, kreativitás, motiváció szavak. A tehetség azonosításakor e területeken végzett mérések eredménye adja a tehetségi indexet. Az előadó hangsúlyozta: mindig ki kell tűzni a konkrét célt (amit a pedagógus el szeretne érni), s azt hatásvizsgálattal mindig mérni is kell. Hallgatóságát is munkára fogta, gondolkodásra késztetette a résztvevőket, konkrét példákat keresve az általa felvetett problémákra. Bemutatta, hogy egyesületükben milyen lépések szerint zajlik a tehetség-tanácsadás szervezése. A képzés végén a pedagógusok kiscsoportokban megterveztek egy tehetség-tanácsadás szervezésének modelljét: tehetséges sportolók, előadók keresése, és képzőművészeti tevékenység témában.

A mai pedagógia fő kérdése: milyen készségeket, képességeket tanítsunk, hogy a jövő felnőttje alkalmazkodni tudjon az új kihívásokhoz.

A cikk szerzői a lévai Lészkó Katalin és a nemesócsai Magyarics Erika