Hogyan gondolkodnak a tanárok?

Az oktatás decentralizációjával párhuzamosan fokozatosan elmaradtak azok a direktívák, amelyek a pedagógiai munkát segédmunka szintjére süllyesztették. Megnyílt az út ezáltal a fejlesztések, az önfejlődés, a professzionalizálódás felé. Csupán azt kellene tisztázni minden intézményben, hogy ezt a folyamatot hogyan lehetne elősegíteni. Az akciókutatás az iskolai értékelés egyik formája, amely a pedagógus gondolkodásának elméleti és gyakorlati viszonyát vizsgálja. Miközben a tanár önreflexió formájában összeveti a tanórai célkitűzéseit azzal, hogy azok hogyan valósultak meg a tevékenységi folyamatban, a kutató adatokat gyűjt. Figyeli az önelemzés gondolatmenetét, amely törekszik feltárni, hogy mit tett, esetleg tehetett volna az eredményes tanítás érdekében a folyton változó körülmények között. Igyekszik adatokat szerezni arról, hogy milyen kognitív folyamatok zajlanak tanítás közben, amikor a pedagógusok döntéseket hoznak vagy problémákat oldanak meg. Passzív, tartózkodik a saját nézetek megfogalmazásától. Tudja, hogy az önreflexió így tehető az önfejlesztés eszközévé.

A leendő pedagógusok

Az eddigi kutatások során megfogalmazódott, hogy csak az a problémahelyzet eredményezhet reflektív gondolkodást, amely érzelmileg hat a reflektáló személyre. A reflektív gondolkodásnak már a képzés során is nagy jelentősége van, mivel szűrőként funkcionál abban, hogy mit fogadnak el, s mit tartanak fontosnak a leendő pedagógusok. A pedagógusjelöltek világszemléletét a nevelődés, egy sokszor laikus rendszer határozza meg, amely az iskolai tapasztalatok alapján fejlődik ki. Megismerésük azért fontos, mert a nézetek koherens rendszerré szilárdulhatnak, amelyek meghatározzák, hogy az egyén pedagógusként mit gondol a nevelés céljairól, s hogyan vélekedik a pedagógiai tevékenységről. A tanulóként szerzett tapasztalatok és sztereotípiák akadályozzák az egyén fejlődését, s később a tanulás fejlesztésének útjában állnak.

A kutatók megfigyelték, hogy a kezdő pedagógusok reflektálás során önmagukra, a tapasztaltak inkább a diákokra összpontosítanak. Az óraelemzés céljait a kezdők az időbeosztás, az oktatói tevékenységek és a differenciálás alkalmazásában keresik, a tapasztalt tanárok inkább a módszerek és a tudásfejlesztés szempontjait érvényesítik erőteljesen. Az utóbbi évtizedekben a tanóra középpontjába a tevékenység került, s az oktatásban megjelent a folyamat-eredmény paradigma. Ezzel a pedagógiai gondolkodáskutatás három irányban fejlődött tovább: a döntéskutatás, a konstruktivizmus és a prekoncepció irányában. A reflektív gondolkodás kutatása elindította az erre irányuló képzési programok kidolgozását és kipróbálását. A korábbi reprezentációs felmérések helyét átvették a mélyebb értelmezéseket lehetővé tevő, a pár fős mintákkal dolgozó kutatások, amelyek azokat a kognitív folyamatokat vizsgálják, amikor a tanárok döntéseket hoznak vagy problémákat oldanak meg. A reflektív gondolkodás vizsgálata szimulációkkal, kommentárok segítségével és narratív módszerekkel történik, de ezzel párhuzamosan vizsgálják az implicit (ki nem fejtett) teóriákat és prekoncepciókat (az előre kialakított nézeteket) is.

Hangosan gondolkodás

A legelterjedtebb módszer a hangosan gondolkodás (Thinking aloud). Ilyenkor azokat a gondolatokat gyűjtik fel, amelyek a pedagógus tevékenysége során felmerülnek: sajátos döntési stratégia, döntési szempontok és az azt kísérő érzelmek. Arra kérik a vizsgált személyt, hogy tervezze meg a következő foglalkozását, esetleg értékelje a megtartott órát, számoljon be tervezési döntéseiről, esetleg készítse el a tervezés folyamatábráját. Az elhangzott szöveget rögzítik a feldolgozás, elemzés számára.

A szakértők beszámolnak róla, hogy az akciókutatást a pedagógusok kedvezően fogadják, mert vonzónak találják, új energiát, inspirációt ad a munkájukhoz. Segíti őket abban, hogy elhagyják a rutinszerű, sztereotip megoldásokat, új megközelítéseket és eljárásokat dolgozzanak ki. Ha az intézményekben sikerülne meghonosítani ezt az eljárást, s rendszeressé tenni a gyakorlatát, pozitívan járulna hozzá az oktatás általános fejlesztéséhez.