Bizonyítvány utáni kérdőjelek

Ha a gyermek szerető, bizalommal teli, elfogadó légkörben nő fel, számíthat arra, hogy a serdülőkor nehéz időszakával is könnyebben megbirkózik. Ha nem ennyire ideális a családi környezet, akkor is lehet legalább egy személy, aki a gyermeket szereti és feltétel nélkül elfogadja.

Az osztályzatok a legtöbb családban nagyon befolyásolják az otthoni légkört. Ha rossz az érdemjegy, akkor „örök harag”, ha jó, akkor minden rendben. Ilyen körülmények mellett hogy fejlődhet egészségesen a gyermek önbizalma és akaratereje? A kudarcok a támasz nélküli gyermekben nem a küzdőképességet erősíti, hanem reménytelenséget, szorongást, belső magányosságot okoznak. Végletes estekben (és sajnos egyre több ilyen van) súlyos pszichés, pszichoszomatikus zavarokat, drogfüggőséget, bűnelkövetést, öngyilkosságot eredményezhetnek. Sajnos nem kevés az olyan fiatal, akit mind családja, mind tanárai elutasítanak – ez a napi lelki tápláléka. A szülőnek soha nem szabad gyermeke ellen összefognia a tanárokkal, de az is lehet, és helytelen, ha a szülő csupán a gyerek véleménye alapján kritikátlanul fordul a tanár ellen.

Felkészületlen tanárok

Manapság sajnos némelyik tanár a fiatalokat eleve tapintatlannak, brutálisnak tartja. Ez a véleményük nemcsak az idősebb, hanem gyakran azoknak a fiatal pedagógusoknak is, akik pályájukat idealizmussal telve kezdik el. Nem készítették fel őket arra, hogyan bánjanak a lázadó, tekintélyt nem tisztelő fiatalokkal. Felül kell vizsgálnunk az osztályzatokkal kapcsolatos reakcióinkat, nem szabad fetisizálni a gyermek jegyeit. Azt tudjuk, hogy napjainkban a továbbtanulás, a pályaválasztás az iskolai teljesítmény függvénye, és a szülők ezért tulajdonítanak ennek nagy jelentőséget. A jó osztályzatoknak jogosan örül a tanuló és a szülő. Örömükbe azonban üröm is vegyül, ha tudjuk, hogy azok nem fokozzák, inkább csökkentik a spontán teljesítmény készségét és örömét (a jegyért tanul a diák). Ha az osztályzatnak nagyobb fontosságot tulajdonítanak a kelleténél, a diák „osztályzat-függővé” válik, és ez a magatartásforma rögzül benne. Elvész a tudás, a kompetencia öröme. A jó osztályzat megszerzésének görcsös akarása vagy a sikertelenségtől való félelem olyan gátlásokat hozhat létre, amely akadályozza a tudás, a képességek kibontakozását. És pénzzel sem kell jutalmazni a jó jegyeket! Az ilyesfajta „díjazástól” korán opportunistává válhat a fiatal, elveszti a saját szándékú teljesítés örömét.

Jó és jobb

A rossz osztályzatok morális értékelésétől el kellene tekintenünk. Ez szorongást, önvádat ébreszt a fiatalban, ami súlyos teherként nehezedik gyermek- és ifjúkorára, nem segíti jobb törekvéseiben. Hogyan legyen a tanuló jó szándékú, szorgalmas, ha már első osztálytól kezdve a „numerus clausus” réme fenyegeti. Kívánatos lenne, hogy ledorgálás helyett biztatást kapjon a gyermek. Sok szülőnek a hármas sem megfelelő osztályzat. Pedig a hármas osztályzat a szülőknek azt jelezi, hogy a gyermeke értelmes, jó tanuló, és csak néhány tantárgyban mutat fel „gyengébb” tanulmányi eredményt. De egy ilyen „jó” osztályzatot felmutató tanuló lehet kitűnő matematikából vagy fizikából (stb.). Sok éves pedagógiai pályám során gyakran volt szerencsém örömmel tapasztalnom, hogy diákjaim közül sokan ún. „hármas” tanulók voltak, sikeres felvételit nyertek mate-matika–fizika irányzatú gimnáziumokban (pl. Komáromban), majd a középiskola elvégzése után különböző típusú egyetemeken folytatták eredményesen tanulmányaikat. Ez egy a sok példából kiragadva… Mi, felnőttek sem kapnánk napi munkánkra mindig jó vagy dicséretes osztályzatot. A gyerek teljes joggal érzi igazságtalan és túlzott követelésnek, ha csak jó osztályzatokat fogadnak el tőlük szüleik. A gyengébb jegyeket inkább serkentésnek kellene felfogni, hogy több figyelmet igényel az adott témakör. Az ötös nem „ok a halálra”, nem alap arra, hogy a diák kudarctól való félelmét még a szülő morálisprédikációja is fokozza. Sok tanuló a gyenge osztályzattól tulajdonképpen csak az otthoni reakciók miatt fél. Hány tanulót hallottam már, hogy feleléskor leblokkol, úgy érzi, mintha üres lenne a feje, noha rendesen felkészült. A tanultak csak akkor jutnak eszébe, ha már elmúlt a feladathelyzet.

Iskolai osztályzatok

Vannak szülők és nevelők, akik a rossz osztályzatot a gyermek szabadidejének megvonásával büntetik. Eltiltják a sporttól, a barátokkal való találkozástól, a szórakozástól. Az ilyen nevelési módszerek nem eredményeznek nagyobb munkakedvet, hanem éppen az ellenkezőjét váltják ki. A rossz jegyre a legjobb reakció a kudarc okainak alapos felderítése és az ezt követő szakszerű tanácsadás. Nincs ember, aki állandó teljesítmény szintet produkálna. Azért ne értékeljük túl az iskolai osztályzatot sem. A számjegyek kifejezett értékelése csak ritkán lehet megbízható tökre a mögötte meghúzódó emberi erőfeszítésnek. A végső cél az, hogy gyermekünk jobban, többet tanuljon értelmi fejlettségéhez mérten. Sokoldalú ismereteket, szokásokat sajátítson el, és egy életre megalapozódjék benne a munkához való helyes viszonya. Az igazi bizonyítvány éppen ezt hivatott elsősorban tükrözni.