Az iskolai kudarc okai

Az életkor a gyermek valódi kora, a fejlettségi kor pedig az a szellemi, lelki, érzelmi, röviden az összes pszichés funkció és a testi fejlettség állapota, amelyet adott életkorig a fiatal elért. A fejlődéspszichológia jelenlegi ismeretei szerint nem érvényesek már a régi fejlettségi normák, azaz gyakori a jelentős eltérés az életkor és a fejlettségi kor között általában. De az is előfordul, hogy egy gyermeken belül mutatkozik, illetve mutatkoznak különbségek a testi, a szellemi és a lelki, érzelmi fejlettség tekintetében.

Óriásbébi az iskolában

Mindannyian ismerjük azokat a testileg jól fejlett, gyakran intellektuálisan is jó adottságú gyerekeket, akiknek érzelmi, lelki fejlődése olyan, mint a kisbabáké. A fejlődési különbségek ritkán egyenlítődnek ki az évek során, sőt inkább növekszenek, ami óriási feszültségek forrása lehet, különösen ifjúkorban. Ezek a feszültségek zavarhatják a tanulást. Régebben olvastam ezzel kapcsolatos tudományos értekezést, ahol egy azonos korú ikerpár példáján mutatták be a két gyerek közötti fejlettségbeli különbségeket. A 10 éves ikreket szülei azért vitték pszichológushoz, hogy megállapítsa, ajánlatos-e a negyedik osztály elvégzése után gimnáziumba íratni őket. Rögtön feltűnt, hogy a két gyermek fizikai és pszichés fejlettsége között akkora volt a különbség, hogy az azonos életkor alig hihető.

Nevezzük az egyik ikret Jánosnak. János erős, kontaktusra kész gyermek volt, alig volt beteg. 10 évesen tettre kész, egészséges önbizalmú, jó sportoló fiúcska volt. Másik testvére, Karcsi szintén egészséges, törékenyebb fivérénél. Mind testi, mind lelki fejlettsége szemmel láthatóan elmaradt Jánosétól. Karcsi alacsonyabb volt és mindig testvére „árnyékában” húzódik meg.

A siker útja

Ez a különbség már iskolakezdéskor is megmutatkozott, például abban, hogy míg János ügyes, kedvelt és elismert tanuló lett, Karcsinak hol így, hol úgy sikerültek feleletei, feladatai. Gyakran meglepően okos válaszokat adott, de csak közepes jegyeket sikerült elérnie. Jánost tanárai teljesen alkalmasnak tartották a gimnáziumi továbbtanulásra, Károlynál azonban kételkedtek a vállalkozás sikerében. ĺgy aztán Jánost javasolták beíratni a gimnáziumba, Karcsinak azonban gimnáziumi előkészítő osztályt javasoltak. Ezzel egyúttal azt is elérték, hogy a testvérek nem jártak többé egy osztályba. Károlynak ugyanis nagy szüksége volt arra, hogy ne hasonlítgassák örökké Jánoshoz. Egy évvel később kezdte a gimnáziumot ugyanabban az iskolában, ahol az előkészítőt is végezte. Később átkerült a

Azért hoztam fel ezt a példát, hogy rámutassak, nem kizárólag az életkor és az ész a beiskolázás és a továbbtanulás kritériuma, nagyon fontos, hogy az egész személyiség fejlettségére tekintettel legyünk!