Az iskolaérettség

Amikor a gyermek hatodik életéve felé közeledik, minden szülőnek újra meg kell barátkoznia az iskola gondolatával. Ebben az időben általában két kérdés foglalkoztatja a szülőket:

– alkalmas-e a gyerekem az iskolakezdésre?

– melyik iskolát válasszam?

Az alábbiakban ezeknek – a nem könnyű – kérdéseknek a megválaszolásához szeretnénk segítséget adni. Az óvónők, pszichológusok, orvosok az iskolaérettség fogalmát használják annak megítélésére, hogy alkalmas-e egy gyerek az iskola megkezdésére vagy sem. Ezek a szakemberek azonban csak javaslatot tehetnek, a döntés mindig a szülőt illeti.

Minden gyermek betöltötte 6. életévét, iskolaköteles korba lépett. Ezeket a gyerekeket a lakóhely szerint illetékes körzeti iskolába be kell íratni. Az iskolába lépéssel alapvetően megváltozik a gyermek státusza a családban és a társadalomban is. Fő tevékenysége a tanulás lesz, az iskola teljesítményt vár el tőle és ezt a teljesítményt értékeli is. Amennyiben a gyermek fizikailag és pszichésen még nem érett meg az iskolai követelmények teljesítésére, sorozatos kudarc éri majd, ami évekre – esetleg egész iskolai pályafutására – meghatározza a tanuláshoz, az iskolához való viszonyát, befolyásolhatja pályaválasztását, későbbi életét. A döntés tehát nem könnyű. Nem jó a korai iskolakezdés, ugyanakkor az iskolára érett gyermek visszatartása sem vezet eredményre.

Szempontok az iskolaérettség megítéléséhez:

Fizikai alkalmasság:

megfelelő testi fejlettség elérése (kb. 110cm-es testmagasság, 18 kg-os testsúly)

alakváltozás (eltűnik a kisgyermekekre jellemző pocak, a test megnyúlik, karcsúbb lesz)

megkezdődik a fogváltás, az első tejfogak kihullanak, megjelennek a maradandó fogak

jó fizikai erőnlét, ami az iskolatáska cipelése és az egyhelyben ülés miatt fontos

jobb illetve balkezesség egyértelmű felismerhetősége.

Pszichés alkalmasság:

a gyermek várja az iskolát, készüljön rá, ez játékaiban is jelenjen meg

a gyermek a rábízott feladatokat végezze el, tevékenységeit ne hagyja félbe

tudjon kapcsolatokat kialakítani és fenntartani kortársaival

találja meg helyét a közösségben, tudjon beilleszkedni a csoportba

legyen képes felnőttekkel kapcsolat kialakítására, fenntartására.

Mit „tudjon” a gyerek?

tartósan (10-15) percig kösse le a rajzolás, a feladatlap kitöltés, a színezés

ne okozzon problémát a versek, rövid mesék megjegyzése és elmondása

ne legyen beszédhibája, tudja magát szóban – egyszerű összetett mondatokat használva – kifejezni

legyen „barátságban” a ceruzával, színezzen, rajzoljon (a rajzolás ténye a fontos, nem a minőség)

igazodjon el az 1-10 számok között, ismerje és helyesen használja a több-kevesebb, nagyobb-kisebb fogalmát.

Amennyiben a fizikai-pszichés alkalmasság megfelelő, a többi ismeretet a gyermek gyorsan megtanulja. (p, he)