Az agykutatás és a pedagógia

A neves előadó Az agykutatás és a pedagógia címmel képet adott az emberi agy evolúciós fejlődéséről, valamint szerkezeti és működési komponenseiről. Megtudhattuk, hogy kétmillió évvel ezelőtt a genetikusan meghatározott 600 grammnyi emberi agy megnövekedését egy génhiba okozhatta, amely a rágóizmok fejlődéséért felelős. A rágóizmok visszafejlődése következtében nagyobb hely keletkezett a koponyában, amely így nyerte el a mai 1300-1400 grammos tömeget. Kvantitatív morfológiai vizsgálatokkal megállapították, hogy az agyban 200 milliárd nyúlványos idegsejt van, amelyeket tízezerszer több gátló és serkentő szinapszis köt össze. A hálózatokba szerveződő idegsejtek és szinapszisok teszik lehetővé az emberi beszéd és gondolkodás kialakulását. Ezek felelősek az elvont gondolkodásért vagy éppen a művészi alkotóképességért is.

Próba-szerencse mformájában tanulunk

Az emberszabású főemlősök, mint pl. a csimpánz agyában is hasonló idegi szerkezetek alakulnak ki, azonban a szinapszisainak száma mindössze 1/5-e az emberének. Az embernek és a majomnak kb. 30-40 ezer azonos génje van. Csupán kb. 500 tekinthető kizárólagosan emberinek, amelyeket az állatokétól eltérően fejlesztett ki az evolúció során az ember. Feltehető tehát a kérdés, hogy melyek a lényegi különbségek az ember és a csimpánz agya között. Az egyik, hogy születés után az emberi agy kialakulása elnyújtott, ezért optimálisan fejlődhet, amely során hihetetlen tanulási készségre tesz szert. Kimutatták, hogy kb. kétéves korig az idegsejtek száma sokkal magasabb, mint később. Tévedés-korrigálás, próba-szerencse formájában tanulunk. Megfigyelték, hogy azok az idegsejtek maradnak meg, amelyek megfelelő kapcsolatot alakítanak ki szinapszisok formájában, amelyek viszont hibás kapcsolatok voltak, azok elhalnak. A másik lényeges különbség, hogy az emberi agy az állatokétól eltérően aszimmetrikus, bizonyos területei specializálódtak, s közöttük munkamegosztás jött létre. Ezek a központok bizonyos emberi képességek, pl. a beszéd, muzikalitás, kreativitás kifejlődését teszik lehetővé. További fontos pont az emberré válás folyamatában, hogy valamilyen mutáció következtében jobbkezessé váltunk. Ez a változás a két lábra állás után következett be.

Látó agykéreg

A beszéd általában a bal agyféltekében alakul ki, s itt található az időérzékelés is. A homloki lebeny az alkotás, a logikus gondolkodás, s a verbális intelligencia helye. A jobb agyfélteke néma, de a látásban, térérzékelésben és a muzikalitásban jeleskedik. Itt rejlik a képzelőerő, a humorérzék és a kreativitás is. A bal agyfélteke tudatos, a kognitív képességekért felelős. A jobb agyfélteke nem érzékeli az idő múlását. A két agyféltekét 200 millió idegrost köti össze, s az így lehetővé váló együttműködésük eredményezi az emberi személyiséget.

Hogy hol van itt a pedagógia? Ott, hogy minden a tanuláson múlik. Nem a szemünk, hanem az agykérgünk lát, ha megtanul látni. Mindenki másként lát, ami attól függ, hogy hogyan tanult meg látni, hallani, hogyan alakultak ki a szinapszisok nála. Rendkívül fontos, hogy mindez a kritikus periódusban menjen végbe, mert végzetesen el is mulaszthatjuk a kialakulásukat. Azt tanuljuk meg tulajdonképpen alkalmas időpontban, hogy mit tart a környezetünk szépnek és jónak. Ilyen formában rögződik az anyanyelv is. Ha sokkal később kerül sor a második nyelv tanulására, akkor már más módon és nehezebben megy végbe mindez. A neurobiológiai kísérletekből az derül ki, hogy minden azon múlik, hogyan bánunk a lehetőségeinkkel.

Az oktatásban nem volna szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a lányok agyfejlődése és agyműködése eltér a fiúkétól. Hatéves korra a lányok agyának fejlettsége két évvel megelőzi a fiúkét. Ennél fogva a tanításuk két különböző technikát igényel. Minden ember megismételhetetlenül egyedi, ezért az iskolának elő kell segítenie az egyén önszabályozó tanulási képességének kialakulását. Aki jól megtanul tanulni gyermekkorában, a tanulási képességét továbbviszi magával a felnőttkorba.

(A szerző a Comenius Pedagógiai Intézet munkatársa.)