A történelemoktatás gondjairól

A Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség érsekújvári területi választmánya nevében Liszka Éva üdvözölte a múlt szerdai szakmai napon résztvevő történelemoktatókat. „A Czuczor Gergely Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola életében egyfajta határkőnek számít az őszi szakmai napok rendezvénysorozata. Egy évtizede már, hogy évente két alkalommal, ősszel és tavasszal meghívjuk régióbeli kollégáinkat az iskolába, egyfajta szellemi műhelyt teremtve számukra Érsekújvárban. Tavasszal, reményeink szerint tíz év legjobb előadóit hívhatjuk meg intézményünkbe” – jegyezte meg Liszka Éva pedagógus, a szakmai napok állandó és kitartó szervezője.

Pelle István, a Comenius Pedagógiai Intézet munkatársa rendkívül izgalmas témát boncolgatott, mégpedig a történelemoktatás jelenlegi helyzetét a szlovákiai magyar oktatásügyben. „Minek tanuljunk történelmet? – kérdezik olykor a diákok, és ezzel akaratlanul is rádöbbentenek bennünket arra, hogy a történelem oktatása bizony a rendszerváltást követő eufória után válságba került.”

ÁT KELL ĺRNI A TÖRTÉNELMET?

A XX. század története iránt ugyan egy időben megnőtt az érdeklődés, 1990-ben ki is adták az első tanmenetet. Korábban a történelem az aktuális politikai rendszer kiszolgálója volt, ma már az emberi értékek fontosságát kell hogy tükrözze. Hibás volt az hinni, hogy csak a XX. század történelmét át kell írni. A történelem egyfajta közkedveltségének hanyatlása több okban keresendő. A tananyag túlméretezett volta az egyik ilyen jellegű probléma.

„A gyerekekkel végigrohanunk a történelmen, nincs módjuk elmélyülni a tananyagban. A szemléltetőeszközök, térképek elöregedése ugyancsak gátolja a történelemoktatókat abban, hogy kellőképpen meg tudják szerettetni a tantárgyat a diákokkal. Egyrészt kevés a segédeszköz, másrészt a képanyagok elavultak. Internet-hozzáférhe-tőséggel, videokazetták beszerzésével ezen a helyzeten változtatni lehet.” – mondta Pelle István.

A FIATALOK NEM OLVASNAK

Komoly gondot jelent az ún. TV-generáció megjelenése, a fiatalok egy része nem olvas, felborult a hagyományos értékrend, ugyanakkor a történelem hátrányos helyzetbe került más tantárgyakkal szemben.

Az előadó szólt egyebek mellett arról is, hogy míg Magyarországon a történelem kötelező érettségi tárgy, idehaza még országos versenyeket sem rendeznek e témakörben. A magyarországi szakemberek úgynevezett folya-matológia bevezetését ajánlják a történelem oktatás során, a történelmi események egyfajta logikai sorrendben történő felépítését.

TANKÖNYVGONDOK

Kitért a tankönyvgondokra, melyek valamelyest megoldódni látszanak alapfokon, de tizenhárom év elteltével a középiskolákban még mindig gondot okoz megfelelő tankönyvekhez jutni. Ugyancsak gondot jelent a megfelelő képesítésű történelemtanárok hiánya. A szakközépiskolákban csupán az első két évfolyamban oktatják a történelmet, ami az érettségiző diákok ebbéli ismereteinek hiányosságához vezet. Későbbi tanulmányaik során gondot okozhat nekik a gimnazistákhoz való felzárkózás.

Az előadáson résztvevők egyetértettek abban, hogy az emberi értékek tükrözőjévé kell, hogy váljék a történelem oktatása, és nagyrészt a történelemoktatókon is múlik, visszanyeri-e megbecsülését, közkedveltségét a diákság körében, vagy sem.