A szalagavató kínjai

ĺrásommal szeretnék a lap hasábjain vitafórumot indítani, mégpedig mindennaposnak tűnő úgynevezett tabutémáról, amiről ugyan sokat hallani, mégsem szólal meg senki. Ez nem más, mint az érettségire készülő diákok várva várt ünnepe, a szalagavató. Sok szülőt érint és a szerencsésebbek már utána vannak. Ezért kérem és biztatom önöket, ragadjanak tollat és önök is írják meg véleményüket!

Hogy maga a probléma miben rejlik? Nagyon röviden vázolva keresem az optimális kiutat az elvárások és lehetőségek labirintusából. Ami diákgyermekünknek a szép ünnep álma, nekünk kezd rémálommá válni. Egy formális szülői értekezleten a szülőt hagyják, beszélje ki magából, amit gondol, utána a tanár úgyis a maga belátása szerint dönt minden kérdésben, és a végén benyújtja a számlát. Kísértetiesen hasonlít a nagypolitikához – „csak járjon a szátok, és én megmondom mi lesz“. Ezalatt értendő az egész szervezés, a fényképkészítéstől kezdve a videózáson keresztül egész a végéig. Szóval mindabban, ami pénzbe kerül. Úgy tűnik, leveszik a terhet a szülők válláról. A baj csak az, a tanárnak még nem volt ideje megtanulni, nem a legdrágább áru a legjobb. Vagy nem akar lesülylyedni olyan mélyre, hogy az asztalról átlagos italt és ételt fogyasszon, csak a méregdrágát. Nos ebből merre a szülő részére a járható út? Mert a szalagavatónak is egyszer vége van, és következik a felkészülés az érettségire. Kezünket tegyük a szívünkre, kivel ne lehetne a zöld asztalnál „kicsit mélyebben“ a tételekről vitázni? Mert „pofázásért“ ez jár – ez az úgynevezett második menet. Ezt a saját hozzáállásomért gyermekemnél naponta érzékelem. Ezért a szülők féltve gyermekük előmenetelét, fogukat szívva inkább csendesen fizetik a számlát. Biztosan vannak önök közt, akik ezt így, vagy éppen ellenkezőleg gondolják. Kérem, írják meg önök is értékes tapasztalataikat ez ügyben, hadd merítsünk belőle mindnyájan. A szülők és a szerkesztőség elnézését kérem azért, hogy e (bízom benne fórumnyitó) levelemet nem névvel írom alá, hanem egyszerűen csak mint egy szülő. Gondolom, a fentiekből nyilvánvaló, hogy nevemmel növelném az alapfokú műveltséget elért diákok táborát. Figyelmüket köszönve búcsúzom.

Egy szülő