A csimpánzok egyharmada balkezes

Megdőlt az tudományos a nézet, hogy a jobbkezesség dominanciája összefügg az ember törzsfejlődés során kialakult kivételes nyelvi képességeivel. A balkezességnek biztos van valamilyen előnye, kell hogy legyen valami ok, ami miatt nem halt ki – vélekedik William Hopkins pszichológus, az Emory egyetem Yerkes főemlőskutató központjának munkatársa.

Tíz emberből egy balkezes. Egyelőre nem sikerült megmagyarázni miért. Vannak tudósok, akik szerint a dolog örökletes, bár nem sikerült megtalálni a megfelelő géneket. Mások szerint a balkezességet az embrionális fejlődés zavara okozza. A balkezesek hajlamosabbak az autizmusra, a diszlexiára, a skizofréniára, de nagyobb az esélye, hogy az átlagosnál intelligensebbek és tehetséges zenész válik belőlük.

Az idegpályák kereszteződése miatt a jobb kezet a bal agyfélteke irányítja. A nyelvi képességek ugyancsak a bal agyféltekében lakoznak, a tudósok ezért arra következtettek, hogy a nyelv kialakulása összefügg a jobbkezességgel. Ezt az agy műszeres vizsgálatával is sikerült megerősíteniük. Hopkinst azonban elgondolkodtatta, hogy a csimpánzok kétharmada jobbkezes, de mégsem tudnak beszélni. A kísérlet során 66 csimpánzt vizsgáltak, amelyek mazsolát szedegettek, miközben mágneses rezonanciás képalkotó berendezéssel figyelték az agyműködésüket. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a csimpánzok kézpreferenciája az agyuk mozgásközpontjainak aszimmetriájától függ. A csimpánzok agyában erősebbek az aszimmetriák, mint az emberében. A kutatók mindezekből arra következtettek, hogy a kézhasználat nem függ össze a nyelvi képességekkel. A balkezesség sokkal régebb óta van jelen, mint az feltételezték: legalább ötmillió éve. A csoport értékelése szerint a balkezesség a társadalmi stigma ellenére azért nem halt, ki mert evolúciós előnyei vannak. A balkezesek térbeli emlékezete jobb, – mondta Hopkins – ezért talán jobban navigálnak és könnyebben megtalálják az érett gyümölcsöt. (tmt)