A cél a bátorító nevelés

A dunaszerdahelyi járás óvónőinek egy csoportja a közelmúltban Szolnokon járt, hogy a gyakorlatban ismerkedjen meg a helyi Ligeti úti óvoda nevelőtestülete által kifejlesztett, újszerű óvópedagógiai módszerrel. Az óvodai nevelés a művészetek eszközeivel elnevezésű nevelési program modellóvodájaként működő intézmény mindennapi munkájában kiemelt teret kap a bátorító nevelés elve, a gyermek és a művészetek közötti érzelmi kötődés kialakítása, a gyermekközpontúság és az ebből adódó differenciált egyéni bánásmód. Takács Tímea, a hazai magyar óvópedagógusokból álló, nem hivatalos küldöttség tagja úgy látja, a most megismert módszer nem volt teljes egészében ismeretlen számukra, mivel a magyarországi példával párhuzamosan és attól függetlenül néhány felvidéki magyar óvodában is felhasználták a nevelési gyakorlat szerves részeként a művészet eszközeit.

„A jövőben éppen ezért már a meglévő tapasztalatainkkal kiegészítve, tudatosan szeretnénk alkalmazni a művészetek eszközeivel folytatott óvópedagógiai módszert. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezésében megtartott legutóbbi nyári egyetemen az óvodai szakcsoport résztvevőiként behatóbban is foglalkoztunk a témával és a lehetőségekhez mérten elsajátítottuk az alternatív nevelési program elméleti alapjait. A szolnoki kirándulás alkalmával pedig a gyakorlattal ismerkedtünk meg. Megtapasztalhattuk, miként alkalmazzák az óvónők mindennapi munkájuk során a művészet eszközeit. A szolnoki Ligeti úti óvodát látogató gyermekek egész nap komolyzenét hallgatnak, mely bizonyítottan nyugtatóan hat rájuk. Az óvónők meséket és verseket olvasnak fel, kézműves foglalkozásokat tartanak számukra. Ugyanakkor nagy súlyt fektetnek a gyermekek rajzkészségének és mozgáskultúrájának fejlesztésére is. A tanteremben zenei, képzőművészeti, irodalmi és tornasarkot alakítottak ki számukra. A szabályokat maguk a gyerekek állítják fel. Mivel a szabályok jó előre tisztázottak és a kicsik tudják, mit lehet és mit nem, szükségtelen fegyelmezni őket. Tisztában vannak tetteik következményével.”

Az óvodai nevelés a művészetek eszközeivel elnevezésű alternatív nevelési programot Nagy Jenőné és Szabó Lászlóné vezetésével a szolnoki óvodai szakcsoport dolgozta ki. A program az oktatási minisztérium jóváhagyásával már évek óta sikeresen működik Magyarországon. Nemrégiben megalakult „Az óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” Szakmai Egyesület is, melynek tagjai rendszeresen találkoznak és konferenciákat szerveznek az óvodai nevelés témakörében. Az egyesület tagjai, illetve a téma iránt érdeklődő szakemberek részvételével továbbképzéseket is tartanak.

Takács Tímea szerint óriási előnyét jelenti a magyarországi óvópedagógiai rendszernek, hogy az egyes óvodák kidolgozhatják saját nevelési programjukat: „Szlovákiában sajnos egyelőre még nincs erre lehetőségünk. Az óvodákban a központi tanterv alapján foglalkoznak a kicsikkel, az óvónők pusztán kis mértékben térhetnek el a központilag előírt nevelési programtól. Csak abban az esetben alkalmazhatunk általunk hasznosnak ítélt, de a központi tervben nem szereplő nevelési módszert, ha képesek vagyunk igazolni annak helyességét és indokolt voltát. A gyakorlatban persze igyekszünk minél több, a gyerekek érdekeit szolgáló nevelési módszert becsempészni mindennapi munkánkba. Magyarországon több program közül is választhatnak az óvópedagógusok, attól függően, hogy a helyi körülményeknek melyik program felel meg leginkább. Minden esetben az óvodai testület közös döntése nyomán választják ki a leginkább megfelelő nevelési módszert. Remélem a közeljövőben már a felvidéki magyar óvodák pedagógusai is nagyobb teret kapnak ahhoz, hogy kialakíthassák, saját belső használatra szánt nevelési programjukat. Erre már csak azért is szükség volna, mert véleményem szerint a jelenleg alkalmazott, központilag előírt nevelési módszer nagyon idejétmúlt. Úgy vélem a helyileg kidolgozott programmal jobban tudnának azonosulni az óvónők.”