„Ukrajnában háború van, emberek halnak meg, az európaiak pedig hosszú távú enrgiaháborúra készülnek” –  Pénzpolitikai Intézetének (IFP) igazgatója Juraj Valachy.
„Ukrajnában háború van, emberek halnak meg, az európaiak pedig hosszú távú enrgiaháborúra készülnek” –  Pénzpolitikai Intézetének (IFP) igazgatója Juraj Valachy.
„Ukrajnában háború van, emberek halnak meg, az európaiak pedig hosszú távú enrgiaháborúra készülnek” –  Pénzpolitikai Intézetének (IFP) igazgatója Juraj Valachy. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK), Marián Šolty alelnöke szerint az energia árának emelkedése a legnagyobb probléma, mivel ez aztán több helyen tükröződik, az élelmiszerek drágulásán is. Az alelnök hozzátette, hogy senki nem tudja, hol lesz ennek az áremelkedésnek a vége, de sokan úgy gondolják, hogy nem a közeljövőben. Bár az élelmiszerek egyre drágulnak, a szlovákiai vásárlók különösen most, a húsvéti ünnepek alatt nem válogatnak. Michal Vašečka szociológus azt állítja, hogy ez a kultúránknak köszönhető. "Az emberek túl sokat vásárolnak. De nem azért, hogy jól lakjanak, sajnos sok mindent kidobnak. Azért vesznek meg minden, mert ez a társadalmi státusz bizonyítéka." - mondta a szociológus. „Ezek olyan dolgok, amelyek nemzedékről nemzedékre öröklődnek. Valójában néhányan még mindig emlékeznek arra, amikor például az 1960-as években hirtelen nem volt hús. Az emberek úgy érzik, hogy ha ma ezzel az élelmiszerrel veszik körül magukat, akkor bizonyítani fogják növekvő társadalmi státuszukat. A teli asztal olyasmi, amit megmutatnak a szomszédoknak, amit lefényképeznek" - véli a szociológus. Szerinte ma nagy probléma, hogy szigeteljük az épületeket, de nem vesszük figyelembe, hogy Közép-Európa túlmelegedett. "A nemzeti szabvány egyértelműen kimondja, ahol pihenek, ott 22 Celsius-fok legyen, ahol mozgok, például a konyhában, 20 fok, ahol alszom, 18 fok. De most mondják meg, ki figyeli ezt” - kérdezte a szociológus. "Nem kell végletekben gondolkodni, de próbáljunk meg tenni valamit azért, hogy csökkentsük az energiahasználatot. Szlovákia egyike azoknak az országoknak, amelyek túlzásba viszik. Régebben viszonylag olcsó energiát kaptunk a Szovjetunióból, és egy kicsit hozzászoktunk a pazarláshoz" - tette hozzá. Az emelkedő árak mindenkit érintenek, de egyes családok számára a mai bolti árak már szinte pusztítóak. A kormánytól még mindig nem érkezik segítség, és az emberek nem tudják, hogy egyáltalán lesz-e. Az IFP vezetője, Valachy szerint még az állam sem tud mit kezdeni az élelmiszerek árával. Az élelmiszerekre vonatkozó árkorlátozás vagy áfacsökkentés, amelybe néhány ország, például Magyarország és Lengyelország beleegyezett, pénzbe kerül. "Ha csökkenteni akarjuk az élelmiszerek áfáját, az pénzbe kerül. Tegyük fel, hogy 200 millió euróba. Most azt a kérdést kell feltennünk, hogy a 200 milliót más, célzottabb módon is felhasználhatjuk-e. Mert ha csökkentem az áfát, akkor az átlagkeresőknek és az átlagon felül keresőknek is segítek" - magyarázta a szakértő.
Az elemző szerint az európaiak hosszú távú energiaháborúra készülhetnek

A rekordinfláció az elmúlt hetekben mindannyiunkat jelentősen érintett. Az árcédulák a boltokban és a benzinkutakon gyakrabban változnak, mint szeretnénk. Milyen árakat fogunk fizetni a válság után, és mennyivel többet fogunk fizetni az energiáért és az élelmiszerekért? (Fotók: Pluska)

Bezárás