Hogyan hajtassuk sikeresen a sárgarépát?

A sárgarépa azon kevés növény egyike, amely gyengébb fényviszonyok mellett is termeszthető. Hőigénye sem nagy, csírázása már 3–4 fokon is megindul. Lombleveles állapotban jól tűri az alacsony hőmérsékletet, nem károsítja a rövidebb ideig tartó enyhe fagy sem.

A piacon az áprilistól árusított friss sárgarépa a legkelendőbb. A hajtatására a fűtés nélküli nagyobb légterű fóliasátrak, a talaj szerkezetét tekintve a könnyebb talajok a legalkalmasabbak. A növény fejlődésének több sajátossága van: a sárgarépa magja vontatottan csírázik, nehezen duzzad és sok vizet igényel. A biztos és egyenletes csírázás érdekében vetéskor keverjünk a magokhoz Agrisorbot, mely kitűnő vízlekötő képességgel rendelkezik. A sárgarépamag érzékeny a talaj magas sótartalmára és a gyammokra. Fejlődésének kezdetén a tápanyagszükségletének csak a 25%-át veszi fel. Hajtatásra a 100 napos vagy ennél rövidebb tenyészidejű fajták a legalkalmasabbak. A sárgarépa hajtatásának két termesztési technológiája van. Az ősz–téli vetés ugyan minimális fűtés nélkül kockázatosabb, de sikeres hajtatás esetén nagyobb bevételt eredményez. A tél végi vetésű sárgarépa nagyobb biztonsággal termeszthető, azonban a talajelőkészítést és az alaptrágyázást már ősszel el kell végezni. Az általános négyzetméterenkénti tápanyagigény nitrogénből 6–20 gramm, foszforból 2–18, káliumból 8–16 gramm. A szabadföldi termesztéstől eltérően jó, ha istállótrágyázzuk is a területet (5–6 kg/m2), de csak teljesen érett trágyát használjunk. A sárgarépát a hajtatásban is helyre vetjük, sík vagy bakhátas ágyasokat alakítunk ki dupla szélességű sorokkal. Nem ajánlatos túl korán vetni, mert a már fejlődésnek indult növények a hideg hatására fagyérzékenységüktől függően jarovizálódhatnak, azaz a további fejlődéskor a répatest fejlesztése nélkül magszárba mehetnek. A várható termés akkor lesz a legjobb, ha betartjuk 20–30 cm-es sortávolságot, miközben egy négyzetméterre 400–500 egyed jut. Ha a vetés sűrű, az optimális növényszámot egyeléssel állítjuk be, amit az állomány beöntözése után a növények 4 leveles állapota előtt végezzünk el. Az ápolási munkák csak kapálásra korlátozódjanak, a gyomirtókat mellőzzük. Kelesztő öntözésként 5–10 mm vizet adjunk, a keléstől a tavaszi naposabb idő beköszöntéig havonta egy alkalommal 20 milliméternyi vizet adagoljunk. Ne feledkezzünk meg a fóliasátor szellőztetéséről, a páratartalom ne emelkedjen 75% fölé. A hajtatás fátyolfóliás takarással is gyorsítható. A sárgarépa növényvédelme minimális. A homokos talajokon istállótrágyázás után a kerti bársonylégy lárvái jelenthetnek veszélyt. Ha védekeznünk kell ellenük, a sorközökbe Basudin G, Diazinon G vagy Diazol G permetszereket szórjunk. A termesztést komolyan veszélyeztethetik a fonálférgek, főleg a gyökérgubacsfonálféreg. Védekezni ellene csak előzetesen nyári talajfertőtlenítéssel lehet. Biológiai növényvédelemként a mézontó fű zöldtrágyaként való termesztése jöhet számításba.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi munkatársa