1793. november 3-án végezték ki Olympe de Gouges francia drámaírót, rabszolgaellenes és nőjogi politikai aktivistát, akinek nézetei meghaladták a korukat.
Olympe de Gouges (született Marie Gouze) 18. századi drámaíró és politikai aktivista, aki kivégzése előtt többek közt a rabszolgaság, valamint a női polgárok hátrányos helyzete ellen írt. Marie-t 16 éves korában férjhez adták, majd miután rövid idővel később megözvegyült, felvette az Olympe de Gouges nevet, Párizsba költözött, és megesküdött, hogy soha többé nem házasodik meg.
Politikai nézetei mellett rövidesen írásban kezdett érvelni; színdarabokat és különféle röpiratokat egyaránt írt.
Témái miatt gyakran az egyik első, nyilvánosan szókimondó feministaként szoktak rá hivatkozni: foglalkoztatta a különválás intézménye, a szülészeti klinikák helyzete, az árva gyermekek, valamint az egyedülálló nők sorsa is.
Emellett gyakran szólalt fel a francia gyarmatok rabszolgatartása ellen is, többek közt Néger rabszolgasors című drámájában. Mivel sok korabeli, befolyásos francia család jövedelme származott rabszolga-kereskedelemből, Olympe drámáját heves támadások kísérték, melyek során majdnem a párizsi Bastille börtönbe került. Csupán XVI. Lajos egyik pártfogoltja közbenjárásával maradt szabadlábon.
Egyik legmeghatározóbb írása az 1791-es A női és polgárnői jogok nyilatkozata, melyet a francia forradalom alatt megfogalmazott Emberi és polgári jogok nyilatkozatára adott válasznak szánt (a nyilatkozat francia megnevezésében az „ember” helyett „homme”, azaz „férfi” szerepel). A nyilatkozatban Olympe olyan meggyőződéseket fogalmazott meg, melyek szerint a férfi és a nő egyenlőek, és mind politikai, mind magánjogi szempontból azonos jogokat érdemelnek, melyektől a női nemet szerinte egyedül az előítéletek fosztják meg. „Ha a nőnek joga van a nyaktiló alá állni, legyen joga felmenni a tribünre is.”
A forradalom során a jakobinusokkal szemben álló girondisták oldalára állt, és több röpiratot is intézett Robespierre-hez, aki szerinte diktatúrát készült kialakítani. Egy feljelentés után letartóztatták, a Forradalmi Törvényszéken vádat emeltek ellene, majd bebörtönözték. Fogságából két röpiratot is sikerült kicsempésztetnie, melyekben tisztázni próbálta magát, ám az egyik széles körben elterjedt, és újabb feljelentést vont maga után. 1793. november 2-án került bíróság elé, ahol védőügyvéd hiányában is kompetensen védekezett. Mivel azonban eleve látszatper áldozata volt, rögtön végrehajtandó halálos ítéletet szabtak ki rá. Több tanú elmondása szerint is méltósággal lépett a nyaktilóhoz, és utolsó szavaival bosszúállásra szólította fel polgártársait.
Olympe de Gouges munkásságát halála után sokáig semmibe vették, gúnyolták, mígnem a második világháború után több országban is tanulmányozni kezdték az írásait. Kivégzése 200. évfordulóján, 1993-ban tüntetést szerveztek a párizsi Panthéon előtt. Olympe nézeteiben mai szemmel is figyelemre méltó érzékenységre és körültekintésre lelhetünk, mely a faji és nemi alapon elnyomott rétegek mellett empátiára sarkall például a koldusok és a munkanélküliek felé is.
(britannica)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.