Helyesen időzített kezelés

A növényvédelmi tanácsokat előrebocsátva el kell fogadnunk, hogy a legjobb szer is csak akkor hat, ha a kezelést helyesen időzítjük. A betegségek ellen a megelőzés a leghatásosabb, a kártevők ellen pedig a megjelenésük észlelésekor, kezdetekor kell védekeznünk. Az elkövetett technológiai hibákat nem lehet vegyszerekkel ellensúlyozni. Soha ne emeljük az előírt töménységet, ha úgy gondoljuk, hogy az nem hat. Némely szerek, mint például a Ronilan, Rovral töményebben adagolva növekedési zavarokat okozhat a hajtatott növényeknél. Az úgynevezett kontakt szerek csak akkor hatnak, ha a kórokozóval közvetlenül érintkeznek. Ezért ha peronoszpóra vagy paradicsomvész ellen permetezzük a paradicsomot, akkor alulról felfelé a levelek fonákjára juttassuk a permetszert. Például a Dithan, Novozir, Folpan csak így hatékony. A Ridomil, Acrobat viszont felszívódva hat. Ezért az első szedés várható idejétől visszafelé számoljuk ki az élelmezés-egészségügyi várakozási időt és tíz naponként elosztva maximum háromszori felszívódó hatású kezeléssel védhetjük a paradicsomot.

Az őszi, kora tavaszi hajtatás idején az alacsony hőmérséklet és a kevés fény okozza a legtöbb gondot. A nedves leveleken leggyakrabban fertőződhet a fitoftóra. Ezért az öntözést és a szellőztetést úgy időzítsük, hogy a levelek éjszakára már szárazak legyenek. A szürkepenészes rothadás kórokozói leggyakrabban az elhalt szerves anyagokon szaporodnak és a sebzések helyén hatolnak a növénybe. Különösen a párás körülményeket kedvelik. Fontos tehát, hogy az állomány légjárható, megfelelően szellőztethető legyen. A levélfelezések sebzései kiváló célpontjai a kórokozó támadásainak. A megelőző szürkepenész elleni permetezéseket a sebzést okozó beavatkozások utáni kezeléssel egészítsük ki. A paprika fehérpenészes (Sclerotinia s.) rothadásának megelőzésére a kiültetés után 48 órán belül a szártövekhez juttatott nagy mennyiségű Merpan, Previcur, Fundazol alkalmas. Legjobb azonban a fóliaház talaját a termesztés megkezdése előtt kezelni, utána sekélyen bedolgozni Contans WG-t, ami 3 évig véd a szürkepenész talajlakó gombái ellen.

Az uborka betegségei közül még mindig a peronoszpóra a legveszélyesebb, különösen azért, mert a tüneteit könnyen össze lehet téveszteni a szögletes levélfoltosság sárga foltjaival. Ezért a vegetáció idején 2–4 alkalommal felszívódó hatású pl. Ridomil majd kontakt hatású pl. Dithane permetezésével védhetjük meg az uborkát. Még egy nagy gyakorlati jelentőséggel bíró tanács: ne ültessünk a fóliasátorba uborka mellé paprikát, vagy más növényt, és ne ott teleltessünk a teraszról vagy kertből behozott cserepes virágokat.

A hajtatásban levő legjobb fajták termőképességének érvényesülése is nagyban függ a tápanyagutánpótlástól, de leginkább a talaj szerkezetétől függ. A homoktalajok szemcséi nagyobbak, felületük sima, a víz és az abban oldott tápanyag lefolyik róluk. A kötött talajok szemcséi kisebbek, felületük egyenetlen, könnyen összeállnak, összetapadnak. Ettől a talaj levegőtlen lesz, a benne levő gyökerek megfulladnak. A tápanyag és a víz a szemcsékre rakódik. Mindkét talajtípus előnyeit és hátrányait kiegyenlíthetjük, ha a talaj szerkezetét folyamatosan javítjuk. Erre a magas szervesanyag-tartalmú trágyák alkalmasak. Csak érett istállótrágyát használjunk erre a célra, lehetőleg 15–20 kilogrammot négyzetméterenként. A szabadföldi termesztésben 2–3%, míg a hajtatásra 8–12 %-os szervesanyag-tartalom a legmegfelelőbb. Miért csak kis mértékben, évente 1–2 százalékkal emelkedik a talaj szervesanyag-tartalma még akkor is, ha esetenként a szükségesnél többet adagolunk belőle a talajba? A nálunk szokásos nyári nagy melegekben a humusz és a szerves anyagok egyszerűen kiégnek a talajból. A rossz talajainkon ezért a folyamatos szerkezetjavításnak különösen nagy a jelentősége.

Nagyon fontos a hajtatott növény megfelelő magnéziumtartalmának biztosítása. Tudjuk, hogy a magnézium ötödik a legfontosabb makroelemek sorában. Mennyiségét a nitrogén-, foszfor- és káliumszinttel arányosan kellene folyamatosan emelni, szinten tartani. Ezért olyan fontos a megfelelő műtrágyák használata a hajtatás során. A paradicsom különösen magnéziumigényes növény. A gyökérváltáskor a mész és a magnézium felvétele is lassúbb. Ilyenkor nem segít a fejtrágyázás, csak öntözéssel és a talajhőmérséklet emelésével lehet a tüneteket enyhíteni. Hiánytünetek a sárgás, az atkafertőzéshez hasonló foltokat a növény alsó vagy középső részén a főér közelében lehet először észrevenni. A tünetek ezután a levél szélére húzódnak, majd a hajtások vége is sárgulni kezd.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa