<p>A parlament most folyó ülésén első olvasatban már elfogadta az egészségkárosodottaknak járó pénzügyi kompenzációról szóló törvény módosító javaslatait (zákon o peňažných príspevkoch na kompenzáciu ťažkého zdravotného postihnutia). A javaslat alapján némi pozitív változás várható, például többen kaphatnak majd támogatást, ám a jelenlegihez képest nem számíthatnak az érintettek a támogatás jelentős emelkedésre.</p>
Több egészségkárosodott kaphat támogatást
SÁNDOR RENÁTA
Az egyik legfontosabb változás, hogy a jelenlegihez képest több egészségkárosodott kaphat kompenzációt. Fontos tudni, hogy ezeket a kompenzációs támogatásokat csak azok igényelhetik, akik ún. ZŤP-igazolvánnyal rendelkeznek. Az, aki ugyan rokkantnyugdíjas, de nincs ZŤP-igazolványa, a kompenzációs támogatásokra nem jogosult.
Az egyik nagyobb változás lesz a törvénymódosítás életbe lépése után – hangsúlyozandó, ha a parlament elfogadja a javaslatot – hogy azok az egészségkárosodottak lesznek jogosultak valamiféle kompenzációs támogatásra, akiknek a bevétele nem haladja meg a létminimum négyszeresét. A jelenleg hatályos törvény szerint ez a határ a létminimum háromszorosa. Jelenleg tehát a támogatásokra az jogosult, akinek bevétele kisebb 556,14 eurónál. A mai, egy felnőtt személyre szóló létminimumot számítva ez a határ 741,52 euró lenne, ha a tervezett törvénymódosítás már most hatályba lépne.
Nem fog beszámítani a jövedelembe a karácsonyi nyugdíj. Fontos ez abból a szempontból, hogy a jövedelmet veszik alapul a támogatások odaítélésénél, tehát ha minél alacsonyabb a jövedelem, annál nagyobb az esélye annak, hogy jogosult lesz a kérelmező a támogatásra.
Különös jelentősége van a jövedelem nagyságának az ápolási támogatás megítélésnek szempontjából. Ápolási támogatást az a személy kaphat, aki súlyosan egészségkárosodott személyről gondoskodik. a támogatás nagysága a létminimum 111,32 százaléka, jelenleg 206,36 euró. Itt jön azonban „képbe” az ápolt jövedelme. Az ápolási díj ugyanis nem állandó, hanem az ápolt bevételétől függ. Bizonyos feltételek megléténél ugyanis csökken. Ha az ápolt bevétele magasabb, mint a létminimum 1,3-szorosa, akkor az ápolási díj annyival csökken, amennyivel meghaladja ezt az összeget. Vagyis jelenleg ha az ápolt személy jövedelme nagyobb, mint 240,99 euró, akkor a különbözettel csökken az ápolási díj.
Egy példa, mekkora támogatásra volt jogosult egy adott személy tavaly. Az ápolt személy kapott öregségi és özvegyi nyugdíjat. A példában szereplő személy havi bevétele 431,93 euró volt, vagyis 190,94 euróval túllépte a júliustól érvényes létminimum 1,3-szorosát. 2010-ben tehát ennek alapján a beteget ápoló személy reális támogatási díja 15,43 euró volt havonta – ez úgy jön ki, hogy a 206,37 eurós alap-ápolási díj csökkent 190,94 euróval, vagyis azzal az összeggel, amennyivel az ápolt személy havi összbevétele meghaladta a létminimum 1,3-szorosát.
Ugyanebben az esetben idén valamivel magasabb lesz az ápolási díj. Az idei, júliustól érvényes létminimum ugyan még nem ismert, de ha a tavalyi 0,1 százalékos valorizációt vesszük alapul, akkor a létminimum alapján az alap támogatási díj 206,58 euró lesz júliustól. (tehát alig néhány centtel magasabb mint most). Változik tehát a létminimum, de ami még meghatározóbb, az 1,3-szoros szorzó 1,4-re változik, vagyis mindent összevetve a számítások alapján ennél a családnál a mostani 15,43 eurós havi ápolási díj 25,88 euró lesz az év második felében.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.