Szigorúbban ellenőrzik a betegszabadságot

A változások elsősorban a közpénzek konszolidációjával függnek össze, az állam próbál lefaragni a kiadásokból, másrészt a vonatkozó törvény szigorításával a szociális rendszerrel való visszaéléseket is próbálják korlátozni.

Az ún. „PN” kiállítása

Az egyik legfontosabb változás, hogy megerősítették, bővítették a Szociális Biztosító felülvizsgáló orvosainak a hatáskörét a munkaképtelenség ellenőrzése terén. Az SP szakemberei már egy éve, 2025-től megszüntethetik a kezelőorvos által előírt ideiglenes betegállományt, vagyis visszavonhatják az ún. „PN”-t, ha úgy ítélik meg, orvosi szempontból már nem indokolt a betegszabadság. Az SP szerint ez a lépés már 2025-ben jelentős megtakarításokat eredményezett, csakhogy néhányan ügyesen alkalmazkodtak az új helyzethez, s a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják: a szigorítás ellenére voltak, aki megpróbálták megkerülni az SP döntését.

Ezért 2026. január 1-jétől további szigorítás lépett hatályba. Ha az SP orvosa megszünteti valakinek a betegszabadságát, s ezt követően hét napon belül a kezelőorvos ugyanazt a személyt ismét PN-re küldi, ezentúl nem teheti meg csak úgy, hanem szükséges hozzá az SP felülvizsgáló orvosának a beleegyezése is. A cél az, hogy elkerüljék azokat a helyzeteket, amikor a betegszabadság megszűnése után rövid időn belül, az egészségi állapot nyilvánvaló változása nélkül új, indokolatlan, fiktív betegszabadságot állítanak ki.

Bevezették a hozzájárulás vélelmét is. Ha az SP orvos szakértője három munkanapon belül nem nyilatkozik, azt hozzájárulásnak tekintik, vagyis ilyenkor a kezelőorvos megint előírhatja a betegszabadságot.

A törvény egyúttal szabályozza a betegszabadság befejezése utáni eljárást is: a kezelőorvos az orvos szakértő írásbeli kérésére elektronikus nyilvántartást készít az ideiglenes munkaképtelenség befejezéséről.

Ki fizeti a táppénzt?

A változások a betegszabadság alatti bérpótlék kifizetésének rendszerét is érintik. 2026-tól meghosszabbodik az az időszak, amely alatt a betegszabadságot a munkáltató fizeti. Az új szabályozás szerint a munkaadó a betegállomány 14 napja alatt téríti a jövedelemkiesést, a korábbi tíz nap helyett. Az SP csak a betegszabadság 15. napjától kezdve folyósítja a táppénzt, aminek az összege 2026. január 1-től emelkedett. Változott ugyanis a napi kivetési alap, s a belőle kiszámolt maximális napi és havi összeg is. Idén legfeljebb 55,11 euró táppénz jár naponta, ami egy 31 napos hónapban 1708,40 eurót, egy 30 napos hónapban 1653,30 eurót jelent.

Beteg családtag ápolása

Elérhetőbbé és egyszerűbbé válik az ápolási szabadság: módosulnak a közeli rokonok, családtagok ápolása céljából kivett betegszabadságra (OČR) vonatkozó szabályok is – de nem mostantól, hanem csak április 1-jétől. A fő cél az, hogy több ember jogosult legyen rá. Ugyanakkor egyszerűsödik a juttatás igénybevétele, hogy a családok a beteg rokonok ápolására koncentrálhassanak, és ne a papírmunkára. A változások a rövid és a hosszú távú ápolásra is vonatkoznak.

Az új szabályozás szerint a betegápolási ellátásra a tágabb családtagok gondozása esetén is jogosultak leszünk. Az ellátást azok a biztosítottak is igényelhetik, akik beteg mostoha szülőjüket, azaz örökbefogadójukat, férjük vagy feleségük mostohaszülőjét, valamint mostohaapjukat vagy mostohaanyjukat ápolják. A cél az, hogy az örökbe fogadott gyermekekre és családjaikra ugyanolyan feltételek vonatkozzanak, mint a biológiai családokra, és hogy a rendszer jobban figyelembe vegye a valós családi kapcsolatokat.

A változások a hosszú távú ápolást is érintik, amely legfeljebb 90 napig vehető igénybe. Jelenleg az orvosnak minden egyes családtagváltást igazolnia kell, akik a betegről gondoskodnak. 2026 áprilisától a biztosítottak 30 nap után egyszerűbben válthatják majd egymást a beteg családtag gondozásában, mégpedig egy elektronikus űrlap segítségével. Az orvosnak már nem fog kelleni új igazolást kiállítania, ami megkönnyíti a gondozást, és csökkenti az adminisztrációt.

Aki beteg családtagját ápolja, annak 2026-ban naponta legfeljebb 55,114565 eurót hagyhatnak jóvá. Az ápolási díj maximum 14 napig jár, vagyis az SP legfeljebb 771,70 eurót utalhat át. Az ún. hosszú távú ápolási díj maximális összege 2026-ban egy 31 napos hónapban 1708,60 euró lehet, egy 30 napos hónapban pedig 1653,50 euró. Ez a juttatás azoknak folyósítható, akik azokat a súlyosan beteg közeli hozzátartozóikat ápolják, akiket legalább 5 napig kórházban kezeltek, s utána ápolásra szorulnak, illetve akik haldokolnak. Ilyen esetben többen is válthatják egymást a beteg mellett, együtt összesen 90 napig gondoskodhatnak a rászorulóról, az SP összesen 90 napért fizet ápolási díjat.

Pihenés csak „kiégés” után?

Egyre több szlovákiai polgár nem pihen az esetleges betegsége alatt: pihenés helyett sokan munkahelyi e-maileket írnak és olvasnak, betegszabadság helyett otthonról dolgoznak, s ahelyett, hogy az influenzát kiizzadnák az ágyban, mindent elvégeznek – lázzal együtt. A betegség idején való munkavégzés manapság egyre inkább bevett gyakorlattá válik. A Grafton ügynökség felmérése szerint a betegek kétharmada nem

pihen a betegség ideje alatt. Csak 4% veszi ki ténylegesen a betegszabadságot. „Ennek több oka is van. Az egyik a pénzügyi helyzet. A másik az az érzés, hogy ha nem megyünk be dolgozni, lemaradunk valamiről – egy megbeszélésről vagy fontos döntésekről. A harmadik pedig a vállalat részéről érkező nyomás” – magyarázta Zuzana Palášthy, az ügynökség menedzsere. Sok alkalmazott nem akar terhet jelenteni a kollégáknak, de nagyon sokan azért sem mennek betegszabadságra, mert egyáltalán nem éri meg nekik, hiszen a táppénz nagyon alacsony. A táppénz a betegszabadság első 3 napja alatt az alkalmazott átlagbérének a 25%-a, a 4. naptól pedig az 55%-a. Vagyis először a negyedére, utána a felére csökken a beteg bevétele, amit családfenntartóként nem mindenki engedhet meg magának.

Simona Hanová pszichológus szerint azonban ez a hozzáállás veszélyes, hiszen a lábon kihordott betegségnek gyakran szövődményei lehetnek. A pszichológus figyelmeztet: bár a betegség alatt való munkavégzés felelősségteljesnek tűnhet, valójában súlyos következményekkel járhat. „Amikor betegek vagyunk, a testünk egyértelmű jelzést ad, hogy lassítanunk kell. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, kockáztatjuk a kezelés meghosszabbodását. Pszichológiai szempontból ugyanakkor egy egészségtelen mintát alakítunk ki – hogy a pihenést ki kell érdemelni. Ez pedig kiégéshez vezethet” – tette hozzá Hanová.

(sza, up, sp)