Reform: szuperbruttó bér, járulékcsökkentés

SÁNDOR RENÁTA

Az SaS elnöke már a párt megalakulásakor, 2009 tavaszán – amikor talán még a legmerészebb álmaiban sem gondolt arra, hogy röviddel a párt létrejötte után kormánytényezővé válik – jelezte, számára a legfontosabb, kardinális kérdés a jelenlegi, évtizedek óta működő járulékrendszer megváltoztatása. Richard Sulík korábban, a második Dzurinda-kormány idején Ivan Mikloš pénzügyminiszter tanácsadója volt, lényegében ő dolgozta ki az egykulcsos adórendszert, ami annak idején Európa-szerte elismerést váltott ki. Sulík közgazdászként már a párt megalakulásakor jelezte: végleges célja a járulékrendszer alapjaiban való megváltoztatása, az úgynevezett járulékbónusz bevezetése. A módszer – Sulík bevallása szerint is- egyedülálló a világon, eddig még sehol nem működik olyan formában a járulékrendszer, ahogy ő azt szeretné végigvinni. Az elképzelés igen bonyolult, talán kissé bizarr is, legalábbis első hallásra: a járulékbónusz lényege, hogy megszűnne mindennemű állami támogatás, ami most jár az állampolgároknak. Ehelyett mindenkinek születésétől fogva alanyi jogon járna egy bizonyos, a mindenkori létminimumnak megfelelő összeg, ami aztán az élete során, különböző körülmények figyelembe vételével emelkedne, bevételeitől függően. Megszűnne tehát például a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a munkanélküli segély, táppénz, sőt a nyugdíj is, mint olyan, s mindezek helyett járna az a bizonyos összeg. Kötelező lenne a nyugdíjrendszer második pillérében, azaz magánnyugdíjszámlán takarékoskodni, s mindenki köthetne életbiztosítást.

Sulík javaslatától azonban nemcsak az átlag állampolgár, de a koalíciós partnerek is megijedtek: olyannyira, hogy a kormányprogramba sem került be egyértelműen, csak olyan formában, hogy ha majd az állami költségvetés ennek bevezetését lehetővé teszi.

Szuperbruttó bér

A járulékreform azonban mégsincs teljesen elvetve. az első, Sulík szerint egyszerűsített lépést már jövőre, 2012 januárjában bevezetné: mégpedig a szuperbruttó bért, majd a járulékok csökkentését.

A szuperbruttó bér lényege, hogy a munkavállalók az eddigi nettó bérhez megkapnák azt a részt is, amelyet eddig adóként és járulékként a munkáltatójuk elvezetett, plusz megkapnák a munkáltatónak a munkavállalóra fordított egyéb költségeit is. Ebből az összegből aztán a munkavállaló maga fizetné az adót és a járulékokat. Richard Sulík szerint az alkalmazott számára ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy – a jelenlegi országos átlagbérből kiindulva – 11 euróval több marad a pénztárcájában. Jelenleg az országos átlagbér 750 euró. Az adó és a járulékok levonása után ebből a nettó bér 582,45 euró. Ha bevezetik a Sulík-féle elképzelést, akkor az országos átlag-szuperbruttó bér 1013,99 euró lesz – lényegében a mai 750 eurós bruttó bér szuperbruttója 1013,99 euró. Miután a javasat szerint a jelenlegi négy járulékot – a nyugdíj-, betegbiztosítási, rokkantsági és munkanélküliségi biztosítást – összevonnák, 19 százalékos lenne a jelenegi 25,6 százalék helyett. Az egészségbiztosítóba mindenki 9 százalékot fizetne, azaz a bér összesen 28 százalékát tennék ki a járulékok, a munkaadó és az alkalmazott által jelenleg összesen fizetett 48,6 százalék helyett.

Ugyanakkor viszont magasabb adót fizetnénk az államnak, ugyanis csökkenne az adómentes adóalap. Jelenleg ezt a létminimum 19,2- szeresével határozzák meg, a járulékreform bevezetésével 18-szorosa lenne. Mindent összevetve azonban az alkalmazottnak valamivel több nettó bére maradna a jelenleginél. Ha már jelenleg érvényben lenne ez a rendszer, akkor egy átlagos, most 750 eurós bruttó bért kereső alkalmazottnak a jelenlegihez képest 11 euróval több nettó bére maradna. 2012-ben a pénzügyminisztérium becslései szerint 834 euró lesz az országos átlagbér, s ha a reformot bevezeti a kormány, akkor 653 euró nettó bére marad az ilyen alkalmazottnak, a jelenlegi módszer alapján 646 euró.

Sokak számára negatív

Noha ilyen jelentős járulékcsökkenésnél az lenne logikus, hogy a nettó bér a jelenleginél jóval magasabb legyen, mégsem így lesz. Ennek két oka van: az egyik, hogy a maximális kivetési alapok, tehát amiből a járulékokat fizetjük, egységesek lesznek, a létminimum 20-szorosával határozzák majd meg. A másik ok pedig, hogy az adót a jelenlegi szabályozással ellentétben nem a járulékok elvonása utáni összegből fizetjük majd, hanem az egész bérből.

A járulékreform tehát azt eredményezi, hogy az alkalmazottaknak, ha nem is nagy mértékben, de valamivel magasabb nettó bérük lesz. Rosszul járnak viszont az alkalmi munkavállalók vagyis azok, akik egyezség alapján dolgoznak. Ők ugyanis jelenleg nem fizetnek társadalombiztosítási járulékokat, csak egészségbiztosítást. Az új járulékrendszer alapján azonban ők is kötelesek lennének fizetni a Szociális Biztosítóba is, vagyis a jelenleginél alacsonyabb lenne a nettó bérük.

Az egyéni vállalkozók is rosszul járnak, a változások után az eddiginél magasabb járulékokat és adót fizetnének. Az egyéni vállalkozók túlnyomó többsége most a minimális kivetési alapból fizeti a járulékokat. Ha a kivetési alap egységesülne, vagyis ugyanakkora lenne, mint az alkalmazottaké, az egyéni vállalkozók kénytelenek lennének magasabb járulékokat fizetni, az alkalmazotti biztonságérzet nélkül. Mivel nem lehetne az adóalapot csökkenteni a járulékokkal, így adót is többet fizetnének.

A koalíció egy része épp az alkalmi munkavállalókat és az egyéni vállalkozókat érintő hátrányos következmények miatt ódzkodik a járulékreform ezen részének elfogadásától. Anton Marcinčin (KDH), mint mondta, meglepetéssel vette tudomásul, hogy Richard Sulík és Ivan Mikloš szerint – a tervezet alapján legalábbis­ Szlovákiában nem is az adó- és járulékteher, hanem csak a járulékrendszer bonyolultsága okoz problémát.

Marcinčin leszögezte, ezzel az állítással nem ért egyet, s különösen azzal nem, hogy a kisvállalkozókat sújtaná a törvény. Ivan Švejnának (Híd) ugyancsak kifogásai vannak, mert a tervezet az egyéni vállalkozók és alkalmi munkavállalóknak számára negatív.