Mi (nem) tartozik a házastársi közös vagyonba?

Az ún. házastársi közös vagyont (szlovákul: bezpodielové spoluvlastníctvo manželov) a Tt. 40/1964 sz. Polgári törvénykönyv (Ptk.) 149/1. és 150. §-ai értelmében annak megszűnésekor lehet elosztani, mégpedig abból a fő szabályból kiindulva, hogy a házastársak részei egyformák (50-50%). A Ptk. 148. §-a szerint a házastársi közös vagyon alapvetően akkor szűnik meg, amikor maga a házasság, tehát a válást kimondó bírósági döntés jogerőssé válásának napján – olvasónknak is ekkor lesznek aktuálisak a lejjebb leírtak.

A közös vagyon osztásához először meg kell határozni, hogy mi tartozik a közösbe. A Ptk. 143. §-a szerint a házastársi közös vagyonba tartozik általában minden, amit valamelyik házastárs a házasság ideje alatt szerzett, kivéve az örökölt vagy ajándékba kapott dolgokat. Vagyis, olvasónk a házasság előtt vett lakása nem számít közösnek, de a házasság alatt 7 évig fizetett hitel értéke (mint befektetés) már közösnek számíthat, sőt, ha a lakásfelújítás (akár részben) a házasság alatt történt, akkor az általa a lakáson képződött értékbeli különbözet is – a közös vagyonnál tehát nem az a lényeg, hogy a renovációt melyik házastárs fizette, hanem az, hogy a felújítási pénzt mikor és hogyan szerezte. Ha ugyanis az anyagiakat a házasság alatt szerezte, de nem ajándékból vagy örökségből (hanem pl. fizetésből, kölcsönből stb.), akkor a lakás közös pénzből minősül felújítottnak, és a lakáshoz a felújítással hozzáadott érték közös vagyonnak számít.

Hasonló a helyzet a bankszámlákkal is, mivel a rajtuk lévő pénz szintén a közös vagyon része, ha a házasság ideje alatt, és nem ajándékozással vagy örökléssel került a számlákra – még akkor is, ha a házastársak nem férnek hozzá egymás számláihoz. A vagyon-osztásnál egyébként a számlákon a házasság megszűnésének napján lévő összegek lesznek mérvadóak. A fenti jogelveket követve a házasság alatt vett garázs és autó is közös vagyonnak számít (még ha az autó papírjaiban pl. csak olvasónk szerepel), értéküket pedig szintén a válás napjához kell majd megszabni. Ha azonban az autós hitel törlesztését olvasónk a válás után is vállalja, az autó értéke a közös vagyon osztásakor csökken a hitel fennmaradó törlesztendő összegével.

Olvasónkon tehát nem segít, ha a lakás hitelét, felújítását, ill. a garázs és az autó vételét csak ő fizette, mert ha ezekre a pénzt a házasság alatt – és nem ajándékozás vagy örökség útján – szerezte, akkor az a pénz közösnek számított, ez által pedig az így szerzett vagyon is közös. A leírtak alapján tehát a válás után a feleséget a házasság alatt kifizetett lakáshitel, a lakás felújítása utáni értéktöbblet, ill. a garázs és az autó feléből kellene kifizetni – bár az autónál a kifizetendő összeg csökkenhet az átvállalt fennmaradó hitellel.