Kilátástalan az egységes fogyasztóvédelem

DEMECS PÉTER

Egyforma reklamációs időszak az Európai Unió 27 tagállamában vásárolt termékekre, ugyanolyan előírások az autók, mobiltelefonok, ruhák vásárlására – mindez egy, komplex törvény keretén belül. Ez volt a kezdeményezés lényege, amikor két évvel ezelőtt az Európai Bizottság megkezdte a tárgyalásokat az egységes, komplex, uniós fogyasztóvédelmi előírásról.

A vita viszont a hónapok során zátonyra futott, ugyanis Brüsszelben nem tudták eldönteni, milyen mértékben egységesítsék a tagállamok jogszabályait. Míg a képviselők egy része a teljes harmonizációt támogatta, sokan voltak olyanok, akik csupán a részleges harmonizációra voltak hajlandóak rábólintani. Végül maradt az online vásárlásra vonatkozó előíráscsomag.

Maradt az online vásárlás

Kiválasztom, berakom a virtuális bevásárló kosárba, kifizetem, s a kézbesítés alatt abban bízom, hogy a valódi termék valóban megfelel majd annak, amit megrendeltem. A vásárlást otthon, munkában, vagy az utcán, egyszóval bárhol lebonyolíthatom. Körülbelül így zajlik az internetes vásárlás, melynek forgalma az EU-ban az elmúlt két évben megkétszereződött.

Az online vásárlás Európa-szerte hatalmas népszerűségnek örvend, s az így lebonyolított üzletelések már régen túllépték az egyes országok határait. Az unió képviselői bíznak benne, hogy az új norma, amelyet vélhetőleg két éven belül elfogadnak, jobban védi majd a virtuális világban történő vásárlásnál a fogyasztókat.

Az Európai Unió minden harmadik állampolgára vásárol online, az egyes országokban érvényes szabályok közti különbségek viszont továbbra is megmaradtak. A jövőben minden uniós állampolgárnak 14 napja lenne arra, hogy indoklás nélkül visszaküldje a franciaországi, angol, vagy spanyol online üzletben vásárolt terméket.

Egyes EP-képviselők viszont úgy gondolják, hogy a törvény bizonyos esetekben árthat majd a fogyasztók érdekeinek. Evelyne Gebhardt, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) képviselőcsoport tagja például azt kifogásolja, hogy a normákból teljesen kihagyták az eladók és fogyasztók közti szerződések anyagi vonzatát.

„Holott fontos lenne, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, milyen szabályok vonatkoznak majd a 40-50 euró értékű szerződésekre, amelyeket telefonon egyeztek le a gyakran 20-21 éves fogyasztók, akiknek nincs mindig megfelelő információjuk” – mondta Gebhardt.

Kivitelezhetetlen egységesítés

Robert Rochefort, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) képviselőcsoport tagja úgy gondolja, hogy a legnagyobb hibát akkor követték el az illetékesek, amikor elhatározták, egységesítik a tagállamok törvényeit. „Ez egyszerűen kivitelezhetetlen feladat. Ezt a több száz előírást lehetetlen egy törvénybe sűríteni, a jogszabályok országonként változnak, és a kulturális, helyi adottságok is befolyásolják a törvényeket” – nyilatkozta Rochefort.

Példaként említette Franciaországot, ahol pontos előírások vonatkoznak a francia bagett sütésére, árusítására; vagy a borbélyműhelyek üzemeltetésére. Az egységes normák pedig azt eredményezhetnék, hogy mindenütt egységes szabályok szerint kellene üzemeltetni például a férfi fodrászatokat, ami pedig azzal járna, hogy vagy a franciák mondanak le normáikról, vagy az EU többi tagországa vállalja fel a francia előírásokat. Az egységes fogyasztóvédelmi jogokat, egységes szabályokhoz kell kötni.

Malcolm Harbour, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselője elfogadhatatlannak tartja, hogy a jogszabályok egyesítése után egyes országokban a fogyasztók elveszítsék jogaik egy részét.

Eltérő feltételek a tagállamokban

A Skandináviában árusított termékekre az eladónak örökös garanciát kell adnia, a német jogszabály viszont kétéveset, a francia hároméveset követel. Gebhardt szerint ez a példa is azt ábrázolja, hogy a harmonizáció kivitelezhetetlen.

„Másik problémát jelent a termékek visszaváltása. Ha újonnan vásárolt mobiltelefonom elromlik, akkor jogom van visszavinni az üzletbe és újat kérni helyette. De ha az új gépkocsimon elromlik az elektromos vezérlésű ablak, akkor is visszamegyek a szervizbe és új autót kérek? Ez egyszerűen nem működhet” – magyarázta Rochefort, hozzátéve: ugyanúgy értelmetlen egy törvénybe sűríteni a bolti eladásra, az online vásárlása, a házaló, vagy közvetlen eladásra vonatkozó szabályokat.

Hasonló véleményen van Emilie Turunen, az Európai Szabad Szövetség (GREENS/EFA) képviselőcsoport tagja. A bizottság által jóváhagyott jogszabály szerint nem szól olyan mértékben a fogyasztók védelméről, mint amilyen mértékben kellene, a képviselőkkel szerinte elszaladt a ló.

A normákról a parlament márciusi ülésszakán próbálnak majd megegyezni a képviselők. Az egyezségre való törekvést már az EU soros elnöke, Magyarország is jelezte.

Bonyolult brüsszeli folyamat

Íme egy példa annak, aki azt gondolná, hogy az unióban egyszerű az új jogszabályok elfogadása. Az új jogszabályok előterjesztéséért a 27 tagú Európai Bizottság a felelős. Javaslatait egyeztetés és szavazás után tárgyalja a 736 tagú Európai Parlament, melynek szavazása után az Európai Tanács vitatja meg a jogszabályt.

Elvétve előfordul, hogy teljes mértékben megegyezik a parlament véleményével, s ilyenkor szavazáson jóváhagyja a jogszabályt, amely aztán már csak az elnök aláírására vár. Ha viszont nem ért egyet vele, akkor a vitás pontokkal kiegészítve a dokumentumot visszaküldi a parlamentnek, úgynevezett második olvasatba, amely szintén megvitatja, szavaz róla, s az eredményt eljuttatja a tanácsnak.

Ennek a jogszabály-alkotói pingpongnak akár három fordulója is lehet, így az egész folyamat több évig elhúzódhat. A szóban forgó fogyasztóvédelmi norma esetében ez 2014-ig húzódhat, viszont a brüsszeli igen után még az uniós tagállamoknak is ratifikálniuk kell a törvényt, ami következő két évig tarthat, tehát hatályossága legrosszabb esetben 2016 januárja lehet.