Ha hízik, fáradt, és dagad a lába, ne vegye félvállról – akár az életébe is kerülhet!

Szakemberek régóta hangsúlyozzák a megelőzés fontosságát: a magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás és magas koleszterinszint hatékony kezelése létfontosságú. A szívelégtelenség főként időseknél, és a falvakban élők körében gyakoribb, mint a városiaknál.

Kialakulásának oka lehet kezeletlen magas vérnyomás, infarktus, szívizomgyulladás, cukorbetegség, de akár tartós alkoholfogyasztás is. Fáradtság, nehézlégzés és gyengeség a fő tünetei – sokan ezeket az öregedés jeleinek vélik, így gyakran csak súlyos állapotban, kórházi felvételkor derül ki a betegség.

„A szívelégtelenség kezelhető, a beteg jó életminőséget is elérhet. Ehhez viszont elengedhetetlen a tünetek komolyan vétele és az időben történő kivizsgálás” – mondja dr. Eva Gonçalvesová, a Szív- és Érrendszeri Betegségek Nemzeti Intézetének (NÚSCH) szívelégtelenségi és transzplantációs osztályvezető főorvosa.

A tipikus tünetek: nehézlégzés, teljesítménycsökkenés, lábdagadás, hízás, hosszan tartó fáradtság. Ma már személyre szabott kezelések is rendelkezésre állnak, de a kezdeti időszak gyakori ellenőrzéseket és több szakma együttműködését igényli. Szlovákiában a szívelégtelenség miatti kórházi felvételek száma kétszerese az uniós átlagnak, és a túlélési arány is alacsony. A betegek fele öt éven belül meghal a diagnózist követően. A főorvos szerint a kórházból való elbocsátást követő két héten belül szükséges lenne kardiológiai kontroll, de a szakorvoshiány miatt a várakozási idő gyakran 2–6 hónap.

A Dôvera biztosító adatai szerint a betegek ellátása gyakran nem felel meg a nemzetközi ajánlásoknak. Tavaly minden hatodik szívelégtelenséggel élő beteg kórházba került, és bár a kardiológiai kontroll 6 héten belül kulcsfontosságú lenne, a páciensek 60%-a nem jut el rá időben.

„Kutatásunkból kiderült: a betegek kevesebb mint fele tudja megnevezni a betegségét, és 15% egyáltalán nem ismeri el, hogy szívproblémája lenne. Gyakori, hogy a kardiológus nem is tud a kórházi kezelésről – sokszor csak a beteg tájékoztatása alapján tájékozódhat. Ráadásul a betegek harmada ezt meg sem említi” – mondja Roman Mužik, az egészségügyi stratégia és innovációk menedzsere.

(pluska)