Diákok nyári munkavállalása

A fiatalok főleg a kereskedelem, a vendéglátóipar, a turizmus és az irodai adminisztráció iránt érdeklődnek, és az átmeneti munkahely kiválasztásakor a rugalmas munkaidő és a pénzjutalom nagysága a legfontosabb szempont. El lehet helyezkedni ismerősök vagy álláshirdetések segítségével, a következő weboldalakon rengeteg ajánlat van: brigada.sk, superbrigade.zones.sk, www.kariera.sk. Ezenkívül fel lehet keresni munkaközvetítő ügynökséget, illetve közvetlenül a kiválasztott cégeket is meg lehet szólítani. A cégeknek megéri diákokat alkalmazni. Esetükben ugyanis az állam kivételt tett: utánuk 200 eurós fizetésig nem kell semmilyen járulékot elvezetni, a munkaadó járulékterhe a kivetési alapnak mindössze 1,05%-a (beteg- és garanciabiztosítás). A 200 eurós jövedelem fölött a munkaadónak ugyan már ki kell fizetnie az öregségi- és rokkantságinyugdíj-biztosítást is, de a diákok többsége beéri viszonylag alacsony fizetéssel is, számukra rendszerint fontosabb az így szerzett gyakorlat. Az a vállalat, amelyik sok fiatalt foglalkoztat például megbízási szerződésre, több ezer eurót spórolhat meg.

Ki számít diáknak?

Diáknak minősül minden gyerek a tankötelezettség befejeződéséig, vagyis annak a tanévnek a végéig, augusztus 31-éig, amelyikben betölti 16. életévét, s már 10. éve jár iskolába. Továbbá diáknak minősül egészen 26 éves koráig minden olyan fiatal, aki ezután is folyamatosan készül a jövőbeli foglalkozására, vagyis valamilyen közép- vagy felsőfokú oktatási intézményt látogat. Akik már befejezték a középiskolát, s nem szándékoznak továbbtanulni, vagy még nem tudják, hogy felvették-e őket a kiszemelt főiskolára, a nyári szünet végéig diáknak számítanak.

Szerződéstípusok

A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy már a 15 évesek is munkaviszonyt létesíthetnek. A munka törvénykönyve a rendes munkaviszony mellett többféle megállapodást különböztet meg: lehet kötni szerződést bizonyos munka elvégzéséről vagy munkatevékenységről, és a megbízási szerződések közé tartoznak a diákok brigádmunkájáról, azaz a diákmunkáról szóló megállapodások is. Az utóbbit csak olyan személy köthet, aki közép- vagy főiskolán diákstátusszal rendelkezik.

Az egyetemisták gyakran állandó munkaviszonyt létesítenek, mely nem csak a nyári hónapokra szól. A középiskolások körében a diákmunkáról szóló megállapodás a legelterjedtebb.

Írásos megállapodás

Olykor előfordul, hogy – főleg a tapasztalatlan tinédzserek – csak szóban állapodnak meg a munkaadóval bizonyos konkrét feladat elvégzéséről, s utólag kellemetlen meglepetés éri őket, amikor nem a megígért jutalmat kapják, vagy nem megfelelő körülmények között kell dolgozniuk. Alapszabály: a munkavégzésről minden esetben írásos szerződést kell készíteni. A dokumentumnak tartalmaznia kell az elvégzendő munka vagy feladat pontos leírását, a megegyezett jutalmat, a munkaidőt, valamint az időszakot, amíg a szerződés érvényben van. A munkaadó köteles a szerződésről másolatot adni.

A diákokkal a cégek rendszerint meghatározott időre szóló megállapodást létesítenek, a munkaidő lehet rugalmas, meghatározatlan, teljesítményorientált. A szerződő felek előre leszögezhetik, hogy a megállapodást milyen feltételek mellett lehet felbontani. Amennyiben ezt mégsem fektetik le előre, akkor a hatályos törvény értelmében a szerződés a felek közös megállapodása alapján is felbontható, ilyen esetben 15 napos felmondási idő van, mely azzal a nappal kezdődik, amikor az alkalmazottal közölték, hogy elbocsátják. A szerződés elválaszthatatlan része egy igazolás arról, hogy az alkalmazott diák. Erre csak akkor nincs szükség, ha egy középiskolás az érettségi vizsga után vagy egy egyetemi hallgató a nyári szemeszter befejezése után legfeljebb októberig szóló megállapodást köt.

Munkaidő

A diákok átlag legtöbb 20 órát dolgozhatnak hetente. A fiatalokra ugyanúgy vonatkoznak a munka törvénykönyve bizonyos bekezdései, mint a rendes munkaviszonyban lévőkre. Például a munkaidővel kapcsolatos rész kimondja, hogy az alkalmazottnak jogában áll 30 perces szünetet tartani pihenésre és étkezésre, ha a műszak 6 óránál, kiskorúaknak pedig 4,5 óránál hosszabb ideig tart. Joguk van a két műszak között legalább 12 óráig tartó napi pihenésre, kiskorúaknak ez 14 óra. Ezenkívül biztosítani kell hetente legalább kettő, egymást követő munkaszüneti napot, ünnepnapokon pedig tilos munkát elrendelni. A megbízási szerződésre dolgozók naponta legfeljebb 12 órát, a kiskorúak csak 8 órát tölthetnek munkavégzéssel, nem kötelezhetik őket túlórára, ügyeletet sem vállalhatnak.

A diákok is adóznak

Ha a diák a munkaadójánál aláír egy nyilatkozatot a bevétel megadózásáról, akkor a munkaadó havi 479,48 eurónyi adómentes részt érvényesíthet számára, vagyis ekkora bevételből még nem fog adót fizetni. A munkáltató majd elvégezheti helyette az éves adóelszámolást is jövő év elején. Aki nem ír alá ilyen nyilatkozatot, annak a béréből a munkaadó 19%-os adót fog levonni – amit az adóbevallás elkészítése után, a következő év tavaszán utólag visszakaphat.

Szociális Biztosító

Aki havonta nem keres többet 200 eurónál, nem kell járulékot fizetnie a Szociális Biztosítóba, csak a munkaadó térít bizonyos százalékpontnyi baleset- és garancia-biztosítást. Ha a havi jövedelem túllépi a 200 eurót, a diák már 7 százalékpontnyi társadalombiztosítást fizet, ebből 4% az öregségi, 3% a rokkantsági járulék. Nem kell beteg- és egészségbiztosítást fizetniük, így a munkavállalónak 6,4, a munkaadónak pedig 12,6 százalékponttal alacsonyabb járulékot kell elvezetnie.

A diákok ezt a kedvezményt csak egy munkaadónál érvényesíthetik úgy, hogy nyilatkozatot tesznek, miszerint az adott munkáltatóval kötött szerződésre kérik a felmentést a járulékfizetés alól. Az ehhez szükséges nyomtatvány megtalálható a Szociális Biztosító internetes oldalán (www.socpoist.sk). A nyomtatványt nem kell minden hónapban kitölteni, elég egyszer az alatt az időszak alatt, amíg a munkaviszony tart.