Mi van akkor, ha a községünk új utat akar építeni, s az éppen a mi telkünkön keresztül vezetne? Kötelességünk beleegyezni, eladni a földet? Vagy simán elvehetik tőlünk? Erre a kérdésre keresi a választ ifj. Mészáros Lajos jogász, olvasói levélre reagálva.
Az ingatlanok kisajátításáról
Önkormányzatunk tudatta velünk, hogy ki szeretnék vezetni a forgalmat a városból, ezért azt tervezik, hogy körgyűrűt építenek majd a város körül. A gondom csak az, hogy a nyomvonalba a mi fél hektárunk egy része is beleesne, holott, mivel közel van a településhez, a befektetők már jó árat ígértek az ingatlanért. Eddig úgy hittem, hogy a tulajdon szent és sérthetetlen, vagy ez mégsem igaz? Védekezhetek egyáltalán a kisajátítás ellen? Van rá mód, hogy legalább az ingatlan egy részét megmentsem, még akkor is, ha az ingatlanom egyetlen parcellaszám alatt van vezetve? Milyen árat kaphatok a kisajátítás során?
Igaz ugyan, hogy a tulajdon szent és sérthetetlen, de kivételesen mégis előfordulhat, hogy tulajdonunktól akaratunk ellenére kell megválni. Szlovákia Alkotmánya 20. cikkének 4. bekezdése értelmében azonban a kisajátítás vagy a tulajdonjog korlátozása csak elengedhetetlenül szükséges mértékben és közérdekből lehetséges, mégpedig törvény alapján és arányos kártalanítás mellett. Azon kivételes eseteket, amelyek alapján az ingatlanokat ki lehet sajátítani, a Tt. 282/2015 sz. az ingatlanok kisajátításáról szóló törvény rögzíti részletesen.
Kivételesség alatt a törvény szerint azt kell érteni, hogy a kisajátításra minden esetben csak utolsó megoldásként lehet tekinteni. Ez azt jelenti, hogy minden lehetséges eszközt be kell vetni, hogy a kisajátítás elkerülhető legyen. Olyan megoldást kell választani, amely célszerűbb és kedvezőbb a tulajdonos számára.
Az ingatlan kisajátítására akkor kerülhet sor, ha annak átvétele adásvétellel vagy más módon nem lehetséges, a kisajátító szervnek tehát először meg kell kísérelnie a békés megegyezést. Ha csupán kisajátítással lehet elérni egy közérdekű cél megvalósítását, abban az esetben is csak olyan mértékben szabad az ingatlant kisajátítani, ammennyire az szükséges a cél megvalósítására. Olvasónk esetében ez azt jelenti, hogy amennyiben az elkerülő úthoz a tervek alapján pl. csak 20 árnyi területre lesz szüksége az építtetőnek, nem lehet ennél nagyobb területet kisajátítani. Az nem lehet probléma, hogy jelenleg a fél hektár ingatlan egy parcellaszám alatt van nyilvántartva, hiszen mérnöki vázrajzzal a maradék területet le lehet választani, ezzel meghagyva olvasónk tulajdonában.
Kisajátítani csak közérdekből, a törvényben megállapított esetekben, módon és célokra lehet. Azt, hogy a kisajátítás közérdekből történik-e, mindig konkrét esetben a kisajátítási eljárásban kell elbírálni. Van azonban néhány törvény, amely tartalmazza a közérdek meghatározását (pl. a jelentős befektetések előkészítéséről szóló törvény). Közérdeknek leggyakrabban a honvédelem és közlekedés céljára vagy energia továbbítására szolgáló érdeket minősítik. Vitathatatlan, hogy a körgyűrű építése is közérdekből valósulhat meg.
A kisajátított ingatlanért általában pénzbeli kártalanítás jár. A kártalanítás összegét szakértő határozza meg piaci értéken, két évnél nem régibb szakértői véleményben. Ha viszont a tulajdonos és a kisajátító szerv meg tudnak egyezni megfelelő ingatlancserében, az ilyen egyezség elsőbbséget élvez a pénzbeli kártalanítás előtt.
A kisajátítási eljárást az ingatlan fekvése szerinti illetékes közigazgatási hivatal folytatja le. Arra való tekintettel, hogy a kisajátításról szóló határozat alapjogot érint, közigazgatási eljárásban jogorvoslati eszközökkel lehet megtámadni, és a közigazgatási bíróság is felülbírálhatja az ilyen döntéseket.
Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az [email protected] e-mail-címre küldhetik.
Ezt olvasta már ?
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.