A szervátültetésről rendszerint csak akkor hallani, ha sikeresen végrehajtanak egy-egy műtétet, ám azt kevesen tudatosítják, milyen hosszúak a várólisták, milyen nehéz beszerezni egy új májat, vesét, szívet vagy bármilyen más szervet. Vajon milyen feltételei vannak a szervek adományozásának? Erre a kérdésre keresi a választ ifj. Mészáros Lajos jogász, olvasói levélre reagálva.
Az emberi szervek adományozásáról

Nemrég egy kislányt megpróbáltak megmenteni a vízbe fúlástól, de úgy tudom, kómába esett, és később már az orvosok sem tudtak rajta segíteni. Amikor érdeklődtem a sorsa iránt, megtudtam, hogy a kislány már nem él, de ismerősöm úgy tudja, hogy a gyermek szülei beleegyeztek, hogy szerveit transzplantáció céljára felhasználhassák. Számomra szomorú, de megható és példaértékű a szülők elhatározása, hiszen elvesztették lányukat, másnak viszont segíthettek akár életet is menteni. Úgy döntöttem, ha a törvény megengedi, és ha a korom és egészségem miatt lehetséges lesz, én is felajánlom szerveimet transzplantációs célokra, de szeretném ismerni az emberi szervek ajándékozásával kapcsolatos jogi szabályokat, és mivel hívő vagyok, esetleg az ezzel összefüggő erkölcsi aggályokat is.
Olvasónk egy sokat vitatott erkölcsi és jogi kérdést vetett fel, de mi ezen a helyen alapvetően a kérdés jogi oldalával fogunk foglalkozni. Szlovákiában a szervek adományozását az egészségügyi törvények, konkrétan a Tt. 576/2004 sz. az egészségügyi ellátásról szóló törvény (Eet.) és a Tt. 317/2016 sz. transzplantációs törvény (Trt.) szabályozzák. Szervadományozó (donor) lehet élő, de elhunyt személy is.
Az élő adományozók általában egy vesét és májuk egy részét ajándékozhatják a befogadónak (recipiensnek). Ilyen esetben szükséges az élő donor tájékozott beleegyezése, ami azt jelenti, hogy az adományozónak alá kell írni, hogy tájékoztatták a szervkivétel kockázatairól, és egyetért az adományozással. Orvosi konzílium feladata, hogy az adományozott szerv alkalmasságáról döntsön, és hogy a transzplantáció észszerűségét biztosítsa, vagyis, hogy az adományozó kockázata minél kisebb, a sikeres eredmény valószínűsége pedig minél nagyobb legyen. Szervet élő donorok esetében gyakorlatilag csak egyenes ági rokonok adhatnak egymásnak, de a jogszabályok kivételesen lehetővé teszik a nem rokonok közti szervadományozást is. A pénzért vagy egyéb anyagi előnyért való adományozást a törvények szigorúan tiltják.
Szlovákiában a holttestből történő szervkivételhez nem szükséges az elhunyt személy előzetes, még életében történő hozzájárulása. A szervek adományozását szabályozó, már említett törvények ugyanis elhunyt donor esetében az ún. feltételezett beleegyezés elvéből indulnak ki, ami azt jelenti, hogy ha valaki életében nem tiltakozott szervei transzplantációs célra való felhasználása ellen, akkor szervei felhasználhatók. Így tehát bárki lehet szervdonor, ha életében nem tett a Trt. 5. §-a alapján tiltakozó nyilatkozatot, amelyet a Nemzeti Transzplantációs Szervezet vesz nyilvántartásba. A holttestből történő szervkivétel lehetősége azonban felveti a kérdést: mikor hal meg az ember? A szervek lehetséges adományozása kapcsán az Eet. 43. §-a kimondja, hogy a halál akkor is bekövetkezik, ha az agy működése visszafordíthatatlanul megszűnt. Az agyhalált háromtagú – neurológusból, aneszteziológusból és a kezelőorvosból álló – orvosi bizottságnak kell megállapítania, amely említett orvosok közül semelyik sem lehet érdekelt a szervátültetésben.
Ami a szervadományozás erkölcsi oldalát illeti, már csak annyit jegyzünk meg, hogy nehéz elképzelni humánusabb tettet, mint szervadományozással mások életét megmenteni vagy életminőségén javítani. És ezt bizonyára a hívő emberek is vallják, hiszen pl. VI. Pál pápa is gratulált az első szívátültető Christiaan N. Barnard professzor kiemelkedő sikeréhez 1967-ben.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.