Az alkalmazottak adóbevallása

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Azok az alkalmazottak, akiknek tavaly csak a munkáltatójuktól, munkáltatóiktól voltak bevételeik, az A típusú adóíven vallják be az adójukat. Ha ezen kívül más bevételeik is voltak, amelyek például a vállalkozásból, bérbeadásból esetleg az értékpapírok nyereségéből származtak, a B típusú ívet kell igénybe venniük. Ez utóbbi esetben azonban az alkalmazott már nem kérhette fel a munkáltatóját az elszámolásra, vagyis a bevallást magának kell elkészítenie. A munkáltató végezheti el a bevallást ugyanakkor azok helyett, akiknek tavaly több munkahelyük is volt. A bevallást ez esetben az a munkáltató végzi el, akinél igénybe vettük az adóalap adómentes részét és az adóbónuszt. Azok az alkalmazottak, akik időközben otthagyták a munkahelyüket, és jelenleg nem dolgoznak sehol, az utolsó munkáltatójukat kérhették fel február 15-ig az elszámolásra.

Trükközés kizárva

Az egyik leggyakoribb kérdés persze az, hogy az alkalmazott is trükközhet-e a bevallásnál, vagyis van-e esélye valamit megtakarítani. Nos, a rossz hír, hogy az alkalmazott az adóalapját csak az adózó és házastársa után leírható adómentes résszel és a befizetett járulékokkal csökkentheti. Azok, akik tavaly a nyugdíjukra spóroltak, az így befizetett összegből legfeljebb 398,37 eurót számolhatnak le az adóalapból. Ezen kívül azonban már csak az egészségügyi alkalmazottak írhatják le a képzésükre szánt összeg egy részét. Fontos tudni, hogy a megbízási szerződés alapján dolgozók bevételei ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a rendes alkalmazottaké. Ezek szerint azoknak a megbízási szerződés alapján dolgozóknak, akiknek a tavalyi bevételei elérték legalább a 2012,85 eurót, szintén adóbevallást kell tenniük. Persze február 15-ig ők is kérhették a munkáltatójukat az adóbevallás elkészítésére. Az egyedüli kivételnek azok számítanak, akik az ilyen munkaviszony során havonta 165,97 eurónál kevesebbet kerestek, az ilyen kereset esetében ugyanis havonta levonták az adót. Ugyanakkor, ha az ilyen dolgozónak ezen kívül semmilyen más bevételei nem voltak, érdemes bevallást tennie, az állam ugyanis visszafizeti számára az adót.

Az alkalmazottak ezen kívül igénybe vehetik az állam által nyújtott alkalmazotti prémiumot is. Erre azonban csak azok jogosultak, akiknek az adóalapja nem haladta meg az adóalap adómentes részét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az alkalmazotti prémiumot azok kérhetik, akik tavaly nem kerestek havonta 387 eurónál többet. A legnagyobb összegre azok számíthatnak, akiknek az éves bevételei 3692,40 eurónál alacsonyabbak voltak. Ők az államtól 157,03 eurót kapnak. Akik az említett 3692,40 eurónál többet kerestek, azoknak arányosan csökkentik a prémiumot, így a 4648 eurónál többet keresők már egy centre sem jogosultak. A prémium kifizetésének azonban több feltétele is van. Az alkalmazottnak legalább hat hónapot kellett ledolgoznia Szlovákiában, és csak a munkaviszonyból származhatott bevétele, vagyis például egy napig sem lehetett vállalkozó.

Az A típusú adóív

Végezetül, hogyan töltik ki az alkalmazottak az általuk leggyakrabban használt A típusú adóívet? A jó hír, hogy a B típusú adóívhez képest ez valamivel egyszerűbb. Annak az alkalmazottnak, aki tavaly több munkáltatónál is dolgozott, először is össze kell számolnia, hogy milyen bevételekre tett szert együttesen az összes munkáltatójától. Ezt kell feltüntetnie az A típusú adóív 32. sorában. A munkáltatóktól kapott igazolásokat igénybe véve össze kell számolnia azt is, hogy mekkora összeget fizetett ki a járulékokra. Az így kapott számot a 33a sorba kell beírni. Ezt követően a bevételekből kivonja a kifizetett járulékokat, vagyis a 32. sorban feltüntetett számból számítja le a 33a sorban szereplőt. Ezzel megkapja az adóalapot, amit a 34. sorba ír be. Az adóív 6. részében ezt követően kiszámíthatja az adó nagyságát. Ehhez az adóalapból le kell vonnia az adózó és a házastárs, valamint a nyugdíjtakarékosság vagy egyéb takarékossági forma után leírható tételeket. Az így kapott összegnek a 19%-a lesz az adó.

Az adóív 61. és 63. sora közötti részben kell feltüntetni a munkáltató által a bérükből rendszeresen levont adóelőleget. Ha ezek meghaladják azt az összeget, ami a fentiekben adóként jött ki, a különbözetet visszakaphatja. Ellenkező esetben, vagyis ha a munkáltató által adóelőlegként levont összeg alacsonyabb, akkor ezt be kell fizetnie. Ha a munkáltató többet fizetett, a különbözet visszafizetését az adóív 12. fejezetében kell kérni. Itt nyilatkozhatnak arról is, hogy a pénzt postán vagy banki átutalás útján küldjék-e el számukra. Ez utóbbi esetben nem szabad megfeledkezni a számlaszám és a bank feltüntetéséről. Az adó-visszatérítésről szóló kérelmet alá is kell írni, ugyanis ha ezt elmulasztják, nem számíthatnak a pénzre.

Azok, akik az adójuk 2%-át valamely civil szervezet számára szeretnék utalni, erről az adóív 8. fejezetében nyilatkozhatnak. Hogy ezt megtehessék, ahhoz azonban az adó 2%-a nem lehet 3,32 eurónál kevesebb. Az adójuk 2%-ának a sorsáról csak azok dönthetnek, akiknek az adója meghaladja a 166 eurót.

Az adóív 78. sorában jelezzük, hogy hány dokumentumot csatoltunk az adóívhez. A legfontosabb, amire ügyelnünk kell, az a gyerekek után igénybe vehető, adóbónuszt igazoló dokumentumok. Ha a gyermekünk iskolaköteles, akkor elsősorban azt kell igazolnunk, hogy rendszeresen látogatja-e az iskolát, nem kevésbé fontos azonban a gyermek eltartásáról szóló igazolás és a születési anyakönyvi kivonat másolata is. A bevalláshoz csatolnunk kell a bevételeinkről, az adóelőlegekről és a kifizetett adóbónuszról szóló igazolások fénymásolatait. Végezetül ne feledkezzünk meg az aláírásról és a dátum feltüntetéséről sem. (mi)