Ha végrendeletet hagyunk hátra, egyszerűbbnek tűnhet az öröklés. Mi van akkor, ha a végrendeletbe foglalt örökös hamarább meghal, mint a végrendelet szerzője? Erre a kérdésre keresi a választ ifj. Mészáros Lajos jogász, olvasói levélre reagálva.
A végrendeleti pótörökösökről
Édesanyánk 2022-es halála után az örökség egy kb. 2 hektáros termőföld volt, mivel szüleink minden mást már éltükben elrendeztek (édesapánk már régebben elhunyt). Abban az időben adósságaim voltak, és félő volt, hogy esetleg végrehajtás alá kerülök, ami ugyan végül nem történt meg, de húgommal akkor inkább úgy egyeztünk meg, hogy az egész telket ő maga örökli meg, de úgy fogunk rá tekinteni, mintha társtulajdonosok lennénk. Ezt megerősítve húgom tavaly úgy végrendelkezett, hogy halála esetén a telek felét egyetlen, már nagykorú lánya örökli, a másik felét pedig én. Nemrég viszont az a kérdés merült föl bennem, hogy mi van, ha én halok meg előbb? Húgom és én is elváltunk, és nekem is van egy nagykorú lányom – ő örökölné meg halálom esetén később a telket helyettem? Hogyan alakul az öröklés, ha egy végrendeletben megjelölt örökös hamarabb hal meg, mint a végrendelkező személy?
Válaszunkat annak felelevenítésével kezdjük, hogy a Tt. 40/1964 sz. Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint az öröklés háromféle módon lehetséges: végrendelet, törvény vagy pedig mindkettő által. A tényállás szerint a telek tulajdonosa – olvasónk húga – végrendelkezett, ezért, amíg a jelenlegi, a levélben felvázolt tartalmú végrendelet nincs módosítva vagy megsemmisítve, a telek fele az örökhagyó gyermekét, a másik fele pedig olvasónkat illeti.
Az említett esetben elsősorban a Ptk. 461/2. §-ának első mondata a mérvadó, amely szerint, ha a végrendeletben megjelölt örökös végül nem veszi át a végintézkedésben ráhagyott vagyont, akkor helyére a törvény szerinti örökösök lépnek. A Ptk. ugyan nem tér ki az örökség át nem vételének konkrét okaira, ám a gyakorlatban a leggyakoribb okok közé épp a végrendeleti örökös halála, esetleg cselekvőképességének korlátozása tartozik, vagy ha az adott örökös elutasítja az örökség átvételét. Végső soron azonban nem az ok a lényeges, hanem maga a tény, hogy a végrendeleti örökös nem vette át az örökséget.
A fent leírtakból kiderül, hogy amennyiben olvasónk elhunyna, jelen állás szerint helyette mint végrendeleti örökös helyett nem az ő lánya, hanem a végrendelkező gyermeke mint törvényes örököse örökölné meg a telek másik, eredetileg olvasónknak szánt felét is. Ennek a helyzetnek a kialakulását azonban jogilag viszonylag egyszerűen meg lehetne előzni, mégpedig úgy, ha a végrendelkező testvér kiegészítené eredeti végrendeletét egy záradékkal, amely szerint abban az esetben, ha olvasónk bármilyen oknál fogva nem örökölné meg a neki szánt tulajdonrészt (pl. mert addigra meghal), helyette annak lánya örökölné a telek felét.
Az említett záradékkal olvasónk lánya ún. végrendeleti pótörökössé válna, mivel az ő öröklésére csakis az eredetileg megnevezett végrendeleti örökös helyett és bizonyos feltételek teljesülése esetén kerülhetne sor. A pót-örökös jogintézménye egyébként nincs külön törvényi rendelkezésbe foglalva, valójában tehát egy, a joggyakorlatban kialakult és megszokott kifejezésről van szó. Tekintettel viszont arra, hogy a fent említett végrendeleti záradék használata nem ütközik semmilyen jogszabályba, a joggyakorlat elfogadja, ha a végrendelkező pótörökösöket is megnevez végintézkedésében.
Végezetül: a teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy olvasónk testvére bármikor rendezheti a telek tulajdonjogát még akár mindkettőjük éltében is, pl. a tulajdonrész olvasónknak való elajándékozásával. Ám ehhez persze az is szükséges, hogy minden objektív (jogi, anyagi stb.) körülmény megfelelő legyen.
Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az [email protected] e-mail-címre küldhetik.
Ezt olvasta már ?
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.