A házastársi közös vagyon és a hagyaték

Elöljáróban hangsúlyoznánk, hogy az örökösök a hagyatékot nem a hagyatéki eljárással szerzik meg, hanem magával az örökhagyó halálával. A hagyatéki eljárás feladata, hogy tanúsítsa az öröklés beálltát, jogi és tartalmi feltételeit, és hitelesítse a létrejött egyezségeket.

A hagyatéki eljárás során a közjegyzőnek alapvetően két dolgot kell tisztázni: az örökösök körét (tehát, hogy ki jön számításba mint örökös) és azt, hogy mi képezi az örökség tárgyát, tehát mi az a vagyon, esetleg tartozás, ami öröklődik. Olvasónk esetében, ha az örökhagyó édesanya nem hagyott végrendeletet, a Polgári törvénykönyv 473. §-a alapján az első örökségi csoportban az örökhagyó két gyermeke és túlélő férje örökölnek egyenlő arányban. Olvasónkat viszont az érdekli, hogy milyen vagyon tartozik, ill. tartozhat a hagyatékba.

Adott esetben az örökösök közé tartozik a túlélő házastárs is, ezért a közjegyző feladata első lépésben az, hogy elossza a házastársak osztatlan közös tulajdonát (szlovákul bezpodielové spoluvlastníctvo manželov, rövidítve BSM), hiszen a lakást az örökhagyó és férje házassági vagyonközösségben szerezték. Itt kell megjegyezni, hogy a hagyatéki eljárásban általában – és a házastársi közös vagyon elosztásánál is – a közjegyzőnek elsősorban az örökösök egyezségét kell figyelembe venni.

A házastársi közös vagyon elosztása az örökösök javaslatára általában kétféleképpen történhet. Legtöbbször az örökösök azt javasolják, hogy a házastársi közös tulajdon fele tartozzon a hagyatékba, és a másik fele maradjon a túlélő házastársé – a közjegyzők az ilyen javaslatot mindig figyelembe veszik. Továbbá viszont, mivel a házastársi közös vagyon elosztása a hagyatéki eljárásban a túlélő házastárs és a többi örökös egyezsége alapján történik, olvasónk esetében édesapja azt is javasolhatja, hogy az egész lakás tartozzon a hagyatékba, azzal, hogy ez esetben a túlélő férj követelheti a többi örököstől – gyermekeitől – a lakás értéke felének (40 000 €) kifizetését. Azzal ugyanis, hogy belegyezik abba, hogy az egész lakás a hagyatékba tartozzon, a túlélő házastársnak ún. megtérítendő követelése (szlovákul náhradová pohľadávka) keletkezik a többi örökössel szemben. A túlélő házastársak egyébként általában nem követelik kifizetni a házastársi közös vagyon rájuk eső értékét, sőt nem is akarnak örökölni, lemondanak gyermekeik javára. Természetesen, ilyenkor a túlélő házastársnak mindig ragaszkodnia kell ahhoz, hogy az ingatlanokban, amelyek ilyen elosztással egészben a hagyaték tárgyát képezik, örök lakhatásuk maradjon.

A közjegyző tehát olvasónk esetében nem venné el édesapja tulajdonjogát (nincs is ilyen törvényi felhatalmazása), hanem a házastársi közös vagyon elosztásának azt a módját hagyná jóvá, amelynek következtében az édesapa után már nem kéne majd letárgyalni a hagyatékot, így az örökösöknek ez anyagilag némileg kedvezőbb lehetne.