A fiatalkorú bűnelkövetőkről

A Büntető törvénykönyv (Btk.) szerint fiatalkorú az a személy, aki a bűncselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte és a 18-at még nem lépte át. A büntetőjogi felelősségre vonás alsó határa egyébként a legtöbb európai országban 14 vagy 15 év, de vannak kivételek is, pl. Hollandiában 12 év. Ami a fiatalkorúság felső határidejét illeti, az a személy, aki napra pontosan a 18. születésnapján követ el bűncselekményt, a törvény bírósági értelmezése szerint fiatalkorúnak tekintendő egészen aznap éjfélig. Eszerint tehát olvasónk fiát is fiatalkorúnak kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a nap melyik órájában született, ezért a fiatalkorúakkal kapcsolatos enyhébb büntetőjogi rendelkezések vonatkoznak rá. A büntetőjog a fiatalkorúak esetében a javító-nevelő intézkedéseket, büntetéseket helyezi előtérbe. A Btk. 97. §-a szerint a fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés célja az, hogy a fiatalkorú a társadalom hasznos tagjává váljon, ugyanakkor a büntetésnek elő kell segítenie a családba és szociális környezetbe való beilleszkedést. Az intézkedések, ill. nevelő jellegű intézkedések célja pedig az, hogy pozitív irányba terelje a fiatalkorú lelki, erkölcsi és szociális fejlődését. Büntetés, intézkedés vagy nevelő jellegű intézkedés kiszabásánál figyelembe kell venni a fiatalkorú személyiségi jegyeit, életkorát, szellemi és erkölcsi érettségének szintjét, egészségi állapotát, családi és szociális körülményeit.

Vétségek vagy enyhébb bűncselekmények esetén a fiatalkorúakat a bíróságok általában javító-nevelő intézkedésekkel sújtják. A bíróságok emellett gyakran rendkívüli módon enyhíthetik a fiatalkorúak büntetését, feltételes szabadságvesztést vagy szabadságvesztésük végrehajtásának feltételes elhalasztását is jóváhagyhatják. Ha a fiatalkorúaknál a bűncselekmény súlya szabadságvesztés alkalmazását teszi szükségessé, a Btk.-ba foglalt büntetési tételek a felére csökkennek, felső határuk pedig nem haladhatja meg a hét, rendkívül súlyos bűncselekmények esetén pedig a tíz évet. Letöltendő szabadságvesztés fiatalkorúakra csak akkor szabható ki, ha figyelembe véve az eset körülményeit (akár a korábban alkalmazott intézkedéseket is) egyéb büntetés nem vezethetne célra. A fiatalkorúak a szabadságvesztésüket nem tölthetik le a felnőttek között, hanem csakis a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében.

A bírósági gyakorlatból kiindulva olvasónk biztos lehet abban, hogy fiát a büntetőbíróság még fiatalkorúnak fogja tekinteni, a lehetséges kiszabott büntetésnek pedig a leírtak fényében is sokkal enyhébbnek kell lennie, mint a felnőttek esetében. Ám ahhoz, hogy állást foglalhassunk abban, hogy esetleg feltételes büntetésre számíthat-e olvasónk fia, egyrészt több információra lenne szükségünk, másrészt nem szeretnénk a bíróságok hatáskörébe avatkozni.

Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az [email protected] e-mail-címre küldhetik.