A nyári szünetben sok fiatal elmegy brigádozni, de vajon az is vállalhat munkát, aki „két iskola között van“, vagyis aki az egyiket már lezárta érettségivel vagy államvizsgával, és ősszel folytatja tanulmányait egy másik intézményben? A nyári szünetben megszűnik az ilyen fiatal diák státusza? Erre a kérdésre keresi a választ ifj. Mészáros Lajos jogász, olvasói levélre reagálva.
A diákmunkáról (azaz a brigádról)

Két hete sikeresen befejeztem az egyik jogi egyetem 3. évfolyamát, és bakalári diplomát szereztem. A következő őszi szemesztertől tanulmányaimat magiszteri fokozaton folytatom, de nyáron már szeretnék dolgozni a szakmán belül. Jelentkeztem pár ügyvédi irodába, ahol brigádosokat kerestek a nyárra, és az egyik helyről vissza is jeleztek, hogy felvennének. Még mielőtt azonban belépnék, szeretném tudni, hogy mik a brigádmunka alapvető jogi feltételei, amelyekre oda kell figyelnem. Emellett pedig az is érdekelne, hogy egyáltalán vállalhatok-e brigádot ezen a nyáron, ha a bakalári tanulmányaimat már befejeztem, de a magiszteri tanulmányaimat még nem kezdtem el, vagyis jelenleg átmenetileg nem is vagyok diák?
E heti válaszunk legelején a felvetett téma alapfogalmát tisztáznánk. A brigád, illetve brigádmunka kifejezések hallatán ugyan mindannyian pontosan tudjuk, hogy olvasónk mire gondolt, viszont ezek a szavak magyarul csak a „konyhanyelvben” használatosak. A helyes jogi kifejezés ez esetben ugyanis a diákmunka, ezért a továbbiakban mi is ezt a szót használjuk.
A diákmunka alapvető feltételeiről a Tt. 311/2001 sz. A munka törvénykönyve (Mtk.) rendelkezik, amely szerint a diákmunka nem számít munkaviszonynak, mivel nem munkaszerződés alapján jön létre. Jellegét tekintve a diákmunka az ún. munkaviszonyon kívüli szerződéses foglalkoztatás kategóriájába tartozik, jogalapja pedig az ún. diákmunka-megegyezés.
Egy munkáltató csakis olyan természetes személlyel köthet diákmunka-megegyezést, aki a munkavégzés idején egy középiskola vagy egy főiskola/egyetem nappali tagozatának diákja és nem töltötte be a 26. életévét. Olvasónknak először is tehát ezeknek a feltételeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy egyáltalán végezhessen diákmunkát (feltételezzük viszont, hogy az egyetemi diák státusza mellett az életkori feltételnek is megfelel).
Fontos továbbá, hogy a diákmunkáról szóló megegyezésnek írásosnak kell lennie (ellenkező esetben a megegyezés érvénytelen), és tartalmaznia kell a megegyezett munkafajtát, az elvégzett munkáért járó jutalmazást, a munkaidő hosszát és a megegyezés időtartamát. Az efféle jogviszony csakis határozott időre, mégpedig legfeljebb 12 hónapra hozható létre, a diák pedig (a jogviszony egész időtartamát figyelembe véve) átlagosan legfeljebb heti 20 munkaórát dolgozhat. Az elvégzett havi diákmunkáért járó jutalmat a munkáltató legkésőbb a rákövetkező hónap utolsó napjáig köteles kifizetni. A diákmunka megszüntetése szempontjából pedig olvasónknak arra kell odafigyelnie, hogy a munkáltatóval meg lehet állapodni a jogviszony megszüntetésének módjairól is, ha azonban ez nem történik meg, az Mtk. értelmében a diákmunka-megegyezést csakis kétoldalú megegyezéssel lehet megszüntetni, vagy pedig bármelyik fél akár ok nélküli felmondásával, amely esetben a felmondási idő a felmondás kézbesítésétől számított 15 nap.
Végezetül tisztáznánk, hogy olvasónk jelenleg is diáknak számít, még ha elsőfokú tanulmányait már be is fejezte, de a második fokozatot még nem kezdte el. Az Mtk. 227/1. §-a alapján ugyanis az elsőfokú egyetemi (bakalári) tanulmányait befejező diák a befejezés évének október 31-éig még diáknak számít. Ezáltal tehát olvasónk a nyáron is vállalhat diákmunkát, sőt, akár ősszel, a magiszteri tanulmányok megkezdése után is folytathatja azt, a tanulmányai folytatását viszont igazolnia kell majd a munkáltatója felé, amely igazolást az iskola adhat ki neki.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.