A bérbe adott helyiségek kiüríttetéséről

A bérleti jogviszonyokat általánosságban a Tt. 40/1964 sz. Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza, amelyet a Tt. 116/1990 sz. a nem lakhatásra szolgáló helyiségek bérletéről szóló törvény (Hbt.) egészít ki akkor, ha a bérlemény pl. egy raktárhelyiség (tehát olvasónk esetében is). Mivel olvasónk kérdései a Hbt. mellett a Ptk. rendelkezéseit is érintik, adott esetben mindkét törvényt érinteni fogjuk. 

A bérleti szerződések egyik legfontosabb eleme – akár ingóság (pl. autó) vagy épp ingatlan (pl. lakás vagy raktárhelyiség) a bérlet tárgya – a bérleti idő meghatározása. Elsősorban azt kell tisztázniuk a feleknek, hogy határozott vagy határozatlan időre szóljon-e a bérlet, ha pedig határozott időre, akkor az milyen hosszú legyen. A Hbt. 9/1. §-a szerint ugyanis a határozott időre kötött bérlet ennek az időnek az elteltével ér véget. Ez azt is jelenti, hogy bármiféle, a bérlet megszűnésére irányuló egyéb cselekmény (pl. a szerződés egyoldalú felmondása vagy közös megegyezéssel való felbontása) csakis a bérleti idő lejárta előtt jöhet szóba.

A határozott időre kötött bérleti szerződés azért is nyújt biztonságot a bérbeadónak, mert a bérlet „legrosszabb esetben” a bérleti idő lejártával magától megszűnik. A megszűnés egyik fő következménye pedig az, hogy a bérlőnek azután már semmilyen használati joga nincs a bérleményhez, így a Hbt. 13. §-a szerint kénytelen a bérleményt a saját dolgaitól kiüríteni és a bérbeadónak az eredeti átvett állapotában (de bizonyos mértékű elhasználódás figyelembevételével) visszaadni.

Ha a bérlemény nincs kiürítve rögtön a bérlet megszűnése után vagy a szerződésben rögzített időpontig, a bérbeadó a Ptk. 676/2. §-a alapján a bírósághoz fordulhat, hogy az kötelezze a bérlőt a bérlemény kiürítésére és visszaadására. Ám erre a beadványra a bérbeadónak csak 30 napja van a bérlet megszűnésének napjától, és ha ezt a határidőt lekési, a bérlet a törvény által meghosszabbodik, mégpedig legfeljebb egy évvel. A bírósági beadványt egyébként egyetlen módon, de el lehet kerülni, de csakis úgy, ha egy bérleti szerződés megkötésekor a felek közjegyzői jegyzőkönyvbe foglalják a kiürítés végrehajthatóságát.

Olvasónknak még maradt egy kis ideje a bírósághoz fordulni a raktár kiürítésének ügyében, amit mindenképp meg kell tennie ahhoz, hogy a bérlőt legálisan tudja „kitenni” a helyiségből. Amit pedig emellett a bírósági eljárás során tehet azért, hogy közben már ő maga használhassa a helyiséget, az a volt bérlő dolgainak áthelyezése és egy másik helyen való tárolása, amely költségeit utólag követelheti a bérlőtől. Ügyelni kell viszont arra, hogy a bérlő dolgaiban a tároláskor ne essen kár, mivel ezekért a károkért a bérbeadó (tehát olvasónk) felelne.