Hagymát hagyma után ne vessünk

Egyes szőlőterületeken a leveleken, hajtásokon tombol a kései peronoszpóra és a lisztharmat. A vegyszeres védekezést a mostani gyümölcsérési állapotban már semmiképp nem javaslom. A szüret megkezdése és a permetezés között ugyanis legalább 30–35 napnak kell eltelnie, mivel a peronoszpóra és lisztharmat elleni növényvédő szerek többsége károsan hat a must erjedésére, rontja a szőlőlé ízét. Kertekben a mechanikai védekezést (a fertőzött, lehullott levelek összegyűjtését, komposztálását, talajba forgatását) javaslom.

Gyümölcsösökben a szüret után a gazdák már nem végeznek növényvédő szeres kezelést, így több kórokozó (gnomónia, lisztharmat, levéllikasztó gomba stb.) szaporodásnak indul, és a következő évben erős megbetegedés forrása lehet. Ezért ajánlott a hideg idő beállta előtt a fák bő permetlével történő áztatásszerű lemosása. A kezelés optimális ideje akkor van, amikor a levelek 50–70 százaléka már lehullott a fákról. A permetezést réztartalmú készítménnyel végezzük. A fán maradt moníliás terméseket, múmiákat is gyűjtsük össze és semmisítsük meg. E munka elvégzésével a következő évi termést alapozzuk meg, hiszen a gyümölcsfákon egészségesebb termővesszők maradnak.

Lehetőleg száraz, napos időben szedjük fel a sárgarépát, petrezselymet és a zellert. E munkára azért jobb a száraz idő, mert a sáros, nedves gyökérfélék, gumók hajlamosabbak a raktározás alatti fertőzésre. A betakarítás során ügyeljünk arra, hogy a gyökerek ne sérüljenek meg. A termést lehetőleg már szedés közben, vagy közvetlen utána válogassuk át. Fertőző, rothadó, sérült, rágott gyökeret vagy gumót ne hagyjunk az egészségesek között. Ezeket különítsük el éppen úgy, mint az apró termést, amelyet minél előbb használjuk fel. A gondos válogatásra, majd a megfelelő helyen és körülmények közötti tárolásra azért van szükség, mert a hosszú raktározási idő alatt több rothadást is előidéző kórokozó fertőzheti, megbetegítheti az egészséges termést.

A baktériumos lágyrothadás (Erwinia carotovora) a sárgarépa, a petrezselyem és a zeller legfőbb raktározási betegsége. Ritkábban a szántóföldön is fertőz. Fertőzése következtében a gyökerek rothadnak, a növény föld feletti részei sárgulnak, elszáradnak. Az elrothadt gyökérrész pépszerű. A baktérium a talajban telel a fertőzött növénymaradványokon. A megbetegedés létrejöttéhez nedvesség és sérülés szükséges. A baktérium fertőzött gyökerekkel, gumókkal kerül a raktárba, s ha itt fülledt, meleg van, gyorsan elszaporodik és jelentős kárt okoz. A baktérium elleni védekezés szempontjából legfontosabb a felszedett gyökerek gondos átválogatása és az egészségesek szakszerű tárolása.

A sztemfiliumos feketerothadás (Stemphylium radicunum) főleg a sárgarépát károsítja, a csírakori fertőzés hatására feketére színeződik a növény szára majd elpusztul. A leveleken barnuló kis kerek foltok jelzik a kórokozó jelenlétét. A gyökéren belső szívrothadás vagy a répatest oldalán megjelenő változó nagyságú, néha besüppedő, fekete foltosodás jelzi a fertőzés jelenlétét. A kórokozó a fertőzött növénymaradványokon telel át. Tároláskor, leggyakrabban a felszedéskor keletkező sebzéseken keresztül fertőz. A nem csávázott vetőmaggal is terjed. A védekezés szempontjából a mag csávázásán kívül a fertőzött növénymaradványok megsemmisítése és a betakarított termés gondos átválogatása a legfontosabb tennivalónk.

Aki áttelelő hagymát termeszt, ügyeljen az őszi duggatáskor, illetve magvetéskor arra, hogy az új hagymaágyas lehetőleg ne kerüljön a régi közelébe. Hagymát hagyma után semmiképpen ne ültessünk, mert ilyen körülmények között a következő évben fokozott mértékben támad a hagymaperonoszpóra.

A felszedett zöldségfélék ágyasait folyamatosan hozzuk rendbe. Legfontosabb teendőnk a fertőzött növénymaradványok eltávolítása, a terület fellazítása vagy műtrágyázása.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa