Gyógyító komposzt

A hagyományos és a biológiai művelésű kertekben az október, november a komposztkészítés legfőbb időszaka. A komposzt a talaj gyógyító eszköze. A szerves trágyák és komposztok iránti érdeklődés napjainkban ismét fellendült, a tudomány egyértelműen bizonyította a humusz nélkülözhetetlen voltát a termőtalajban. A kísérletek és gyakorlati megfigyelések szerint a mikroorganizmusok 40–60 százalékos nedvességtartalmú közegben folytatják élettevékenységüket a legerőteljesebben. Tehát a nedvesség hiánya vagy bősége nagy mértékben befolyásolja a szerves anyagok lebomlását. Ha a nedvesség kevés, akkor nem indul meg vagy abbamarad a lebomlás. Ha sok a nedvesség, akkor a víz kiszorítja a levegőt, a lebomlás ilyenkor anaerob irányba tolódik el, a korhadás rothadásba megy át. Komposztálásnál az energia forrása maga a szerves anyag. A lebomlás gyorsaságát a levegő és a nedvességtartalom mellett az is befolyásolja, hogy a lebontandó szerves anyagban milyen a szén és a nitrogén aránya. Egyes szakemberek szerint a 26–30:1-hez, mások szerint 30:1-hez a komposztálandó anyagok legkedvezőbb C:N aránya. A lebomlás ideje már 40 rész szén esetén jelentősen meghosszabbodik, ezért ügyelni kell arra, hogy a megfelelő nitrogéntartalomra, nehogy a lebomlás vontatottá váljon. A legkedvezőbb arányt természetesen csak jó odafigyeléssel tudjuk beállítani, ezért is nevezik a komposztálást a humuszgyártás művészetének. A komposzt alapanyagainak keverésekor vegyük figyelembe, hogy a szalmás szárrészeknek kicsi, a zöldségféléknek nagy a nedvességtartalmuk, ezért ezeket érdemes összekeverni. A C:N-arány a szalmaféléknél tágabb a zöldségféléknél pedig szűkebb. Kiváló alapanyag a falevél, mert jelentős a szerves anyag- és nitrogéntartalma. Más anyagokkal öszszekeverve vagy előzőleg megszárítva használjuk, mivel a levelek könynyen összetapadnak, így a komposzthalom levegőtlenné válik. A háztartásban keletkező fahamut gyakran kidobjuk, pedig a benne levő foszfor és kálium kiváló növényi tápanyag, a finom eloszlású mésztartalom pedig semlegesíti a savanyú hatást, amely a komposztálás alatt kialakul. A gyümölcs és a szőlőtörköly is felhasználható a komposztálásra. Óvatosnak kell azonban lenünk a levágott fűvel, mert magas nitrogéntartalma miatt gyorsan felmelegíti a komposztot, ezzel akár teljesen el is rothasztva azt. Az istállótrágya fontos adalékanyag. A sertéstrágya folyékony és bűzös állapota miatt önálló trágyaszerként nem igen alkalmas, ezért előzetesen földdel összekeverve komposzttá kell érlelni. A baromfitrágya önmagában is igen jó trágya, azonban kis mennyisége és töménysége miatt más anyagokkal keverve kiválóan hasznosítható. A különböző serkentő anyagok gyorsítják a komposztálást, ezért jó, ha ezeket is hozzáadjuk a komposztálandó anyagokhoz. Ilyen serkentőanyag például a kerti föld is, amely talajbaktériumokat tartalmaz. A komposzthalom elsavanyosodása főként levegőtlen viszonyok között történik. Ezt a silóra vagy a romlott vajra emlékeztető szagról könnyel fel lehet ismerni. Ez általában akkor történik, ha a komposzthalomba sok friss zöld anyag kerül és a levegőztetést nem sikerül megfelelően megoldani. Ilyenkor a komposztalapanyag tömegéhez négyzetméterenként 1 kg égetett meszet kell egyenletesen szétszórva adni.

Vírusokkal, baktériumokkal fertőzött növényi maradványokat ne komposztáljunk, azok év fertőzési forrásai lesznek.