Szlovén őrjáratok az árvágta ellen

Ez a ljubljanai kofa nem drágított, nem állít zöldséget, amikor azt mondja, nála változatlanok az árakReuters-felvételA 2 milliós Szlovénia az Európai Unióba 2004 májusában belépett 10 új ország közül elsőként vezethette be a brüsszeli központú szervezet közös fizetőeszközét, az eurót. A tolárt tegnaptól végérvényesen felváltotta az euró, ami egyben a megkoronázása annak a 15 évig tartó sikeres piacgazdasági átmenetnek, amelynek során az egykoron a szocialista Jugoszláviához tartozó Szlovénia mára Európa legfejlettebb posztkommunista gazdaságát hozta létre.

Az euró szlovéniai bevezetésével kapcsolatos tegnapi ünnepségen részt vett Angela Merkel, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Németország kancellárja, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke, továbbá Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök (Ivan Šramko jegybanki elnökkel együtt). Az euróval kapcsolatos eddigi szlovén tapasztalatok számukra is nagyon fontosak, hiszen ha minden jól megy, akkor alig két év múlva, 2009 januárjában mi is búcsút intünk a koronának. Az EU-pénzzel kapcsolatos egyik legnagyobb aggály, hogy bevezetésekor meglódulhatnak az árak, továbbá nehéz hozzászokni az aprópénz visszanyert fontosságához. Az Adria parti országban is érződik a felfelé kerekítés, főleg a kávézók, sörözők, éttermek működtetőinek ceruzája fog vastagabban, a nagyobb városokban meglódultak a parkolási költségek, összességében a szolgáltatások drágultak. Lapunknak egy Celjében élő szlovák állampolgár azt mondta: a postaköltségek látványosan megugrottak, mintegy 30%-kal és a bankok is felkerekítették áraikat. Mindent egybevetve 10% körüli emelkedést éreznek a januári átállás óta. A fogyasztóvédők internetes honlapja folyamatosan közli, milyen üzletek éltek vissza a helyzettel, a honlapot naponta több 10 ezren látogatják, s lehetőleg elkerülik a feketelistára tett kiskereskedelmi egységeket. Vagyis a polgárok öntudata, ébersége az árvisszaszorítás fontos eszköze. A szlovén kormány minden polgárnak eurószámológépet postázott, hogy ki tudják számítani az új árakat, ami nem mindig könnyű, hiszen 239,64 tolár felel meg 1 eurónak. Gondot okozott az aprópénz fontossá váló szerepe, hiszen korábban a legnagyobb értékű fémpénz, az 50 tolár is átszámítva csupán 7 koronát ért.

Szlovákia jelenleg még az uniós fizetőeszköz kritériumainak teljesítésénél tart. Ezek közül már teljesítjük az államadósságra és a hoszszú futamidejű kamatokra vonatkozó előírást, az államháztartási hiány megfelelő mértékét jó esetben idén pipáljuk ki, a legégetőbb gondnak az infláció visszaszorítása számít. Bár a Fico-kormány több ízben is elkötelezte magát az euró bevezetése mellett, a Szlovák Nemzeti Bank e területet felügyelő alelnöki posztját máig nem töltötték be (Ivan Gašparovič államfő megvétózta a Dzurinda-kabinet jelöltjét, Vladimír Tvaroška akkor pénzügyi államtitkár kinevezését), továbbá a parlamenti választások óta hiányzik az euró bevezetését felügyelő kormánybiztos is. Jelenleg úgy tűnik, hogy a visegrádi négyek csoportjából elsőként Szlovákia vezeti be az Európai Unió közös pénzét. Azonban a 2009-re tervezett bevezetés kellemetlen dolgokkal is szembesíthet bennünket. Pénztárcájukban a koronát felváltja a jellegtelen külsejű euró, ami persze elviselhető. Azonban akkor végérvényesen kiderül, amit most is érzünk és tudunk, hogy milyen alacsonyak a fizetéseink. Fájó lesz egybevetni a mondjuk 2500 eurós osztrák fizetést a mi, jó esetben is legfeljebb 550 eurós átlagbérünkkel. 2009-től mindennemű átszámítások nélkül szembesülünk lemaradásunkkal, a fizetések terén tátongó szakadékkal. „Ennek lélektani hatása van, ami kézzelfoghatóvá teszi az életszínvonalban mutatkozó különbségeket, ám azokat nem mélyíti el“ – vélekedett Petr Dufek, a ČSOB elemzője.

Elena Kohútiková, az Általános Hitelbank (VÚB) igazgatótanácsi tagja korábban közölte, már nincs sok időnk az átállásra, hiszen 2008 első félévében megállapítja az euró és a szlovák korona közötti végső árfolyamot (a tizedesvessző utáni négy számig), ezt követően pedig egy hónapon belül minden terméken, fizetési szalagon, postautalványon, vagy akár gázszámlán már mindkét árban fel kell tüntetni a fizetendő összeget, a megfelelő kerekítésekkel együtt. Mivel az euró szó szerint megnöveli az aprópénz súlyát, ezért a bankok a készpénzes átutalások során a növekvő kezelési költségekre hivatkozva minden bizonnyal emelni fogják szolgáltatásaik árát, úgy ahogyan az most Szlovéniában történt. Szlovákiában 2009. december 31-ig kötelező lesz a duális árfeltüntetés (koronában és euróban), 2009. június 30-ig a pénzintézetek díjmentesen beváltják a váltópénzt (a jegybank ennek 5 éven át tesz eleget), a papírpénzt pedig korlátlan ideig és szintén ingyen cserélik be.

A zökkenőmentes átállás érdekében a VÚB országos felvilágosító kampányt szervez, ezen belül főleg a diákokra fókuszálnak, akik szüleiknek, nagyszüleiknek továbbadják az euróval kapcsolatos alapismereteket. Arra is kell gondolni, hogy elegendő aprópénz legyen a forgalomban, ráadásul a polgárokat újra hozzá kell szoktatni a váltópénz használatához. A fogyasztóvédelemre is komoly feladat hárul, hiszen biztosan nálunk is lesznek ügyeskedők, az árakat felfelé kerekítők. Bár a kiskereskedelem fogadkozik, nem akarnak meggazdagodni az átálláson, mégis érdemes a szlovén példát szem előtt tartva, az ártudatos polgárok „őrjáratainak“ adatait összegezni, és egy közös honlapon jelezni, hol lódultak meg váratlanul az árak. (m, t, shz)