Szigorú működési szabályokat támaszt az állam

A jogszabály egy évet hagy a nyugdíjpénztárak megalakulására, vagyis leghamarabb 2005. január elsejétől kezdhetik meg működésüket. A leendő biztosítottak 2005. január 1-je és 2006 június 30-a között dönthetik el, melyik nyugdíjpénztárat választják, illetve egyes korosztályok azt is, hogy maradnak-e az egypilléres rendszerben, vagy átlépnek a vegyes nyugdíjbiztosítási rendszerbe. A pályakezdők kötelezően a vegyes rendszerbe kerülnek, az idősebbek azonban választhatnak a két rendszer között.

Természetesen 2005 után is alakulhatnak új nyugdíjpénztárak, de ők már lépéshátránnyal indulnak, a már működőkkel kell felvenniük a versenyt. Az állam nem korlátozza számukat, de a törvény szigorú feltételeket szab az alapítóknak. A pénztárak létrejöttét a pénzügyi szervezetek állami felügyelete (Úrad pre finančný trh – ÚFT) engedélyezi majd, idővel ez az engedélyezési jog átszáll a nemzeti bankra. Egy társaság nem lehet résztulajdonos sem közvetve, sem közvetlenül egynél több nyugdíjpénztárban. A pénztár alapítóinak igazolniuk kell a minimálisan 300 millió koronás alaptőke eredetét, s a minisztérium megfogalmazása szerint „megbízhatónak” kell lenniük.

A nyugdíjalapok

Egy pénztárnak három, különböző befektetési stratégiával rendelkező nyugdíjalapot kell létrehoznia:

a növekedési alap – a befizetések legfeljebb 80 %-át részvényekben, legalább 20 %-át kötvényekben, pénzpiaci befektetésekben kell tartania

a kiegyensúlyozott alap – a befizetések legfeljebb 50 %-át részvényekben, 50 %-át kötvényekben, pénzpiaci befektetésekben kell tartania

a konzervatív alap – a befizetések 100 %-át csak kötvényekben, pénzpiaci befektetésekben tarthatja, részvényekbe nem fektethet

A legnagyobb hozamot várhatóan a növekedési alap biztosítja majd, viszont ennél a részvénypiac miatt meglehetősen nagy ingadozások fordulhatnak elő, ezért a törvény korlátozza a biztosítottak számára ezt a befektetési lehetőséget: nyugdíj előtt 15 évvel kötelezően átkerülnek a kiegyensúlyozott alapba, 7 évvel pedig a konzervatív alapba. Ez az intézkedés a megtakarítás értékállóságát igyekszik biztosítani a nyugdíj előtti időszakban, mivel a részvények esetén fennállhat annak veszélye, hogy rövid távon nagyobb értékesés következik be, melynek hatását már a nyugdíjkorhatár eléréséig nem lehet kiküszöbölni.

Biztonság

A felügyelet biztosítása legnagyobb részben a pénzpiaci felügyeletre (UFT) hárul, mely online ellenőrzést végez, tehát percre pontos tudomása lesz a nyugdíjpénztár befektetéseiről, ellenőrizni tudja, nem szegték-e meg az egyes alapokra vonatkozó megszorításokat, illetve azt, milyen hozammal dolgozik a pénztár. A pénztár és az egyes alapok működését ellenőrzi majd a pénz kezelését végző bank, független könyvvizsgáló cégek és természetesen a nyilvánosság, mely megvonhatja bizalmát az adott pénztártól. További biztonsági garancia, hogy az alapokban elhelyezett pénz nem válik a pénztár tulajdonává, a pénzügyi felelősséget a bank viseli. Az állampolgárok befizetéseiért az állam is garanciát vállal, tehát a legrosszabb esetben a Szociális Biztosítón keresztül az állam téríti a károsultak követeléseit. Természetesen a nyugdíjpénztár csődjét a minisztérium teljesen kizártnak tartja.

Működési költségek

A jogszabály korlátozza a pénztárak működési költségeit is. Az első három évben a havi működési költségek legfeljebb a nyugdíjalap átlagos havi értékének 0,08 százalékát tehetik ki. Ezután nem haladhatják meg a 0,07 százalékot. A számlavezetésért legfeljebb a havi befizetés 1 százalékát számolhatja fel a pénztár. Új pénztár választása ingyenes, ha a megszűnő szerződés megkötésétől számítva legalább egy év eltelt. (lpj)