Nő a férfi–női bérkülönbség

A hivatal tavaly készítette felmérését az egyes ágazatokban. Az ankétba 1997 profitorientált és nonprofit szervezet kapcsolódott be, ezek együttesen 533 110 embert alkalmaztak. Az eredményeket egész Szlovákiára vetítették le. A nemek közti bérkülönbségeknek rengeteg objektív és szubjektív oka van. Függ például a ledolgozott idő mennyiségétől, a túlóráktól, a férfiak és nők arányától a vezető tisztségekben, a kortól, a végzettségtől, a régiótól, a foglalkozástól. Az objektív okokhoz sorolható, hogy a nők általában olyan ágazatokban dolgoznak, ahol alacsonyabb a munkabér: például az iskolaügyben, az egészségügyben, de sokszor családi okok miatt háztartásbeliek. A szubjektív okok közé a továbbra is tartó rejtett diszkrimináció tartozik, amely például abban gyökerezik, hogy a közgondolkodás szerint a nők nem alkalmasak egyes szakmákra, de a munkaadók attól is tartanak, hogy elmennek anyasági szabadságra. Noha az alkalmazott nők száma egyre növekedik, fizetésük egyre magasabb, még mindig jelentősen elmarad a férfiakétól. A férfiak tavalyi havi átlagbére majdnem 17 ezer, pontosan 16 899 korona volt, míg a nőké alig lépte túl a 12 ezret, pontosan 12 125 korona volt. A legkisebb különbség a húsz éven aluli munkavállalók esetében tapasztalható: itt a nők a férfiak bérének 89 százalékát keresik meg. A legnagyobb differencia a 30-39 éves korosztályban van: itt a nők bére csupán a férfiaké 66 százalékát éri el. A dolgozók 30 százaléka keres 15 ezer koronánál többet, ezek nagy része férfi. A legjobban fizetett foglalkozás a vezetőé, főleg a nagy cégek igazgatói, elnökei keresnek jól, az ő átlagkeresetük 74 351 korona. Jól fizetik még a speciális szakmai felkészültséget igénylő helyeken dolgozókat és más felelős beosztásban levőket. A számítógépes rendszerek tervezői és az elemzői tavaly 34 562 koronát kerestek. Rosszabb helyzetben vannak a rutinfeladatokat végző adminisztratív munkaerők, például a bérelszámolók, akik 14 446, a más adminisztratív munkatársak 11 734 koronát kerestek. A legrosszabbul keresők a segédmunkások és a más, nem szakképzett munkások, akik nyolc- és tízezer korona között kerestek.

A szlovákiai órabér jelentősen elmarad a többi visegrádi országétól. Ezek közül messze Magyarországon a legmagasabb az órabér, ezután a csehek következnek, majd egy szakadék után a lengyelek, a sor végén Szlovákia kullog. A bérek emelkedésére azonban az uniós csatlakozás után sem számíthatunk, maga a belépés nem befolyásolja a fizetéseket. Az integráció csak lehetőséget nyújt az aktív, jól képzettek számára, hogy javítsanak helyzetükön. Megnő a kereslet főleg a szolgáltatások iránt: főleg a pénzügyi tanácsadók járnak jól. Az egyszerű emberek helyzetén nem javít a csatlakozás, a vállalatvezetők, a menedzsment azonban nagyot kaszál majd az unión, mert először a vezetők fizetését közelítik az uniós átlagbérekhez – állítja Pavel Ondriska, a Slavia Capital elemzője. A szlovák átlagbérek csak 2050 után érik el az uniós átlagot, vagyis alaposan megfizetünk a 40 év szocializmusért. Martin Barto, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint viszont az EU-csatlakozás után gyorsabban fognak nőni a bérek. Ezt arra alapozza, hogy az infláció egyre alacsonyabb lesz. A szomszédos országok bérszintjét sem lesz azonban könnyű elérni, erre is csak fokozatosan kerül sor. (nh, ú)