Nem lesz gyors béremelkedés

Nemrég több, egymástól független gazdaságkutató intézet is megerősítette, hogy abszurd az a feltételezés, miszerint a csatlakozó országokban az átlagjövedelem tíz éven belül az uniós szintre jut. Ezek többségében az átlagbérek csupán ötven év múlva érik majd el az EU színvonalát – állítja az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (Wifo) tanulmánya. Ezt az előrejelzést a brit Economist Intelligence Unit elemzése is alátámasztja. Azonban még a fenti határidő is csupán bizonyos feltételekkel lesz tartható. Eszerint térségünk országainak átlagban évi négy százalékos gazdasági növekedést kell majd produkálni, feltételezve, hogy a jelenlegi EU-tagállamok gazdasága két százalékkal bővül majd.

A bérek elsősorban a bankszektorban és az iparban fognak jelentősebben emelkedni, míg az agrárszektorban dolgozók továbbra sem számíthatnak gyors bevételnövekedésre. A szakemberek szerint a magasabb iskolai végzettséggel vagy szakmai tudással rendelkezők előnyben vannak a munkapiac többi szereplőjével szemben szinte minden tekintetben. Nemcsak magasabb fizetéssel számolhatnak, hanem könnyebben tudnak átköltözni is abba a régióba, ahol megfelelő munkát találhatnak. A munkapiaci elemzők szerint az elkövetkező időszakban a külföldi befektetők számára a szlovák bérek is túl magasnak számítanak majd, és ezért igyekeznek termelésüket még keletebbre költöztetni. Szlovákiának ezért a jövőben csak egy előnye lehet, amivel újabb befektetőket csalogathat az országba, és ez a szakképzettség. Elsősorban a számítástechnikai és pénzügyi szakemberek, valamint a speciális szakképzettséggel rendelkező munkások számíthatnak biztos jövőre. Ez utóbbiak közül is elsősorban a gépiparban dolgozók bevételei nőhetnek, hiszen a külföldi autógyárak hazai megtelepedésével megnőtt a kereslet az ilyen jellegű munkaerő iránt.

Ezzel szemben nem számíthatnak semmi jóra az alacsonyan képzettek, és azok sem, akik semmilyen idegen nyelvet nem beszélnek. Sok esetben azonban még a szaktudás sem menthet meg attól, hogy elveszítsük a munkánkat. Az általános iskolai tanárok állását például a folytatódó iskolabezárások veszélyeztetik. Paradox módon az elmúlt évben ugyan épp a tanárok bérei nőttek a legmarkánsabban Szlovákiában, az oktatásügyben dolgozók bére azonban így is a legalacsonyabbak közé tartozik. U-gyanilyen rossz a helyzet a mező-gazdaságban is. Míg a nominális átlagbérnek az Infostat szerint idén a gazdaság egészének átlagában 7 százalékkal kellene emelkednie, addig a mezőgazdaságban ez legfeljebb 6 százalék lehet.

Béreink gyors növekedésének az egyik legnagyobb akadálya az alacsony termelékenység. Ahhoz, hogy ezen javítsunk, a szakemberek szerint fel kell gyorsítani a modern technológiák bevezetését. Az uniós csatlakozást követő egyre éleződő konkurenciaharc a kisebb hazai cégeket arra fogja kényszeríteni, hogy csökkentsék a kiadásaikat, ami valószínűleg a béreken is meglátszik. Ezzel szemben a nyugati tőkével rendelkező nagyobb vállalatok alkalmazottai valószínűleg jobban keresnek majd. Mindez a modernebb technológiának is köszönhető, nem elhanyagolható azonban az sem, hogy ezek a cégek igyekeznek a lehető legjobb alkalmazottakat kiválogatni. Ezt elsősorban a magasabb bérek ígéretével érik el, az igazán befutott cégek azonban már a diákokat is támogatják, hogy később náluk dolgozzanak. A nagy nemzetközi cégek az elmúlt időszakban 20 százalékkal emelték alkalmazottaik fizetését. (t, m, mi)