Nálunk nő leginkább a reálbér

Idén jelentős bérugrást hajt végre nagyszombati cégében a Peugeot-Citroen autógyártóAP/TASR-felv.A rendkívül gyors gazdasági növekedés egyre inkább lecsapódik a fizetések emelkedésében is. Mivel idén az éves infláció alig lépi túl a 2 százalékot, ezért a béremelkedés értékéből alig farag le valamit a pénzromlás. Az ECA International hongkongi emberi erőforrás-kutató társaság 2007-re vonatkozó globális felmérése szerint Szlovákiában 3,5 százalékkal emelkednek a reálbérek, ami Európában a leggyorsabb tempónak számít. A világlista élén India áll 7%-kal, majd Indonézia és Kína jön 6-6%-kal, a Fülöp-szigetek és Thaiföld mutatója 4-4%, a 6. pedig Szlovákia. A visegrádi régióból Lengyelország a 13., Csehország a 32. helyen tanyázik, Magyarország pedig fel sem került a 45 országot tartalmazó listára, mivel déli szomszédunknál idén a megszorítások következtében egyenesen csökkennek a reálbérek. A hongkongi társaság Szlovákiára vonatkozó 3,5 százalékos prognózisa nem túlzás, hiszen például a pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet idei előrejelzése egyenesen 4,3 százalékról szól.

A bérfejlesztés mozgatórugója „a gyors gazdasági növekedés, az infláció várható lefékeződése, valamint a termelékenység növekedése“ – magyarázza Robert Prega pénzügyi elemző. Ezek mellett még két továbbit is említsünk meg, az egyik a három hazai autógyár átlagosnál nagyvonalúbb bérpolitikája, a másik pedig az alacsony kiinduló bázis, azaz a környező országoktól lényegesen elmaradó bérszínvonal. A pozsonyi Volkswagen autógyártó 2007-ben minden alkalmazottjára kiterjedően 7,5 százalékos béremelést hajt végre, a nagyszombati PSA Peugeot-Citroen esetében ez a mutató 7 százalék lesz. Felmérésekből kimutatható, hogy az autógyártók és a hozzájuk kötődő beszállítók a gépgyártásban megszokottnál jobban fizetnek, vagyis áttételesen az egész ipart húzzák magukkal. A gyors bérfejlesztés indokolt, hiszen a járműgyártás máris munkaerőhiánnyal küszködik, a Zsolna melletti KIA Motorsnak például sürgősen további 300 alkalmazottra volna szüksége. Az iparban egyébként országos viszonylatban 2006 második felében 18 500 és 20 000 korona között mozgott az átlag.

Szlovákiában 2006 harmadik negyedévében az átlagbér 18 212 koronára rúgott, idén a második félévben elérhetjük a 320 ezer koronát. A képet némileg torzítja, hogy a munkaviszonyban lévők közel kétharmadának fizetsége a mindenkori átlag alatt mozog. A Trexima társaság felmérése szerint a vizsgált időszakban az alkalmazottak 14,2%-a havi 10 ezer korona alatt keresett, a szintén alacsony kereseti sávnak számító 10 és 14 ezer korona között pedig a dolgozók 23,6%-a volt, vagyis 10 munkavállalóból még mindig közel 4 fő havi 14 ezer korona keresetet visz csak haza. Egybevetésül: a csehországi átlagbérek 2006 harmadik negyedévében elérték a 19 968 cseh koronát, a 25 ezer koronás határt pedig várhatóan 2010-ben lépik túl.

A vitathatatlan növekedés ellenére az átlagbérek terén a visegrádi négyek régiójában mindmáig sereghajtók vagyunk, elmaradásunk tetemesnek mondható. A bécsi WIIW gazdaságkutató intézet adatai szerint 2006-ban euróra átszámítva térségünkben a következőképpen alakultak az átlagfizetések: Szlovákia 448, Csehország 639, Magyarország 638 és Lengyelország 591 euró. Csehország tavaly vette át a vezetést Magyarországtól, hiszen 2005-ben még déli szomszédunk vezetett 578 eurós átlaggal, miközben nyugati szomszédunk idevágó adata 565 euró volt, mi pedig 395 eurónál tartottunk. „Szlovákia gazdasága olyan fejlődési pályán van, hogy a bérek terén fokozatosan leküzdi hátrányát, azonban ez nem hétmérföldes léptekkel történik majd“ – vélekedett Marek Gábriš, a ČSOB pénzintézet elemzője. Arra is kell ügyelnünk, hogy a bérfejlesztés a termelékenység növekedésével párhuzamosan történjen, az új beruházásoknál a produktivitás terén már nincs miért szégyenkeznünk – tette hozzá Viliam Pätoprstý, az UniBanka szakértője. Ami pedig a rövid távú prognózist illeti, a már említett Pénzpolitikai Intézet szerint 2008-ban és 2009-ben is legalább 3,5 százalékkal emelkednek nálunk a reálbérek. (shz, hn, ú)

Bérsávok 2006-ban

6000 alatt 1,40%

6000–10 000 12,84%

10 001–14 000 23,65%

14 001–18 000 22,45%

18 001–22 000 14,03%

22 001–26 000 8,36%

26 001–30 000 4,98%

30 001–40 000 6,92%

40 001–50 000 2,47%

50 001 felett 2,90%

Az adatok koronában értendők 2006 harmadik negyedében

(Forrás: Trexima, S)