Milyen is ma az iraki gazdaság?

A gazdaságban az állami tulajdon a meghatározó, piaci viszonyokról nehéz beszélni – az emberek többsége a mezőgazdaságban keres megélhetést. Irak 1932-ben nyerte el függetlenségét, és vált ki az Ottomán Birodalomból. Az államforma 1958-ig királyság volt, ezután a mai napig is „köztársaság”. Területi viták miatt 1980 és 1988 között egy igen költséges háború zajlott Irak és Irán között. 1990-ben az arab ország elfoglalta Kuvaitot, ugyanakkor az USA vezette nemzetközi koalíció meghátrálásra kényszerítette. A háború után Irakot az ENSZ arra kötelezte, hogy semmisítse meg összes tömegpusztító fegyverét és hosszú hatótávolságú rakétáit.

A lakosság etnikai összetételét tekintve 75-80% az arabok aránya, 15-20% kurd, 5% türk, asszír és egyéb. A vallási megosztottságot tekintve 97% a muzulmánok aránya (60-65% siíta, 32-37% szunnita), a keresztények és egyéb más vallási meggyőződésűek aránya 3%. A teljes lakosságon belül mindössze 58% írástudó.

Az iraki gazdaság alapvetően az olajra épül. Exportbevételeinek 95%-át az olaj adja. Feldolgozóipara igen fejletlen, a létező néhány nagy üzem alapvetően az olaj feldolgozásával foglalkozik. Ezek lényegében állami tulajdonban vannak.

Az iraki gazdaságra hatalmas csapát mért a 80-as években folyó Irán ellenes háború. Ennek költsége egyes becslések szerint elérte a 100 milliárd dollárt. Az adósságállomány az évtized végére 75 milliárd dollárra emelkedett, mely többszöröse volt a GDP-nek. A legnagyobb hitelezők Kuvait és Szaúd-Arábia voltak.

Kuvait 90-es lerohanása után az arab ország nemzetközi szankciók tömkelegével volt kénytelen szembesülni, mely a gazdaság helyzetét jelentősen tovább rontotta. Az olajat élelmiszerért program 1996-ban indult el, mely legalább az éhínséget részben enyhíteni tudta. Jelenleg az olajexport a háború elleni szint háromnegyedére rúg. A bevételek 28%-a az ENSZ kompenzációs alapjába jut illetve az USA adminisztrációs költségeinek fedezésére kerül.

Irak fontosabb olajlelőhelyei alapvetően 3 régióban találhatóak: a Perzsa-öböl térsége, Al Basrah környéke, az ország északi területei, Mosul és Kirkuk környéke illetve keleten Khanaqín körül. Az 1970-es évek közepéig négy külföldi olajtársaság ellenőrizte az iraki olaj és gázkitermelést. 1972 és 1975 között a társaságokat az állam kisajátította. Irak jelenleg 112,500 millió hordó olajkészlettel rendelkezik. A gázkészletek nagyságát 3,109 millió köbméterre becslik a szakértők. Az ország olajkészletei a világon a második legnagyobbnak tekinthetők Szaúd-Arábia után. Olajexportja jelenleg 1,71 millió hordó körül van naponta. Irak az OPEC tagja, ugyanakkor a szervezet kvóta programjában nem vesz részt.

Becslések szerint az iraki GDP valahol 30 milliárd dollár körül alakulhat, mely egy főre vetítve 1300 dollárt jelent (az adatok vásárlőerő paritáson számítva magasabbak). A gazdasági szektorokat illetően a mezőgazdaság aránya kb. 6%, az ipar 13%, a szolgáltatások aránya 81%. Az infláció az áruhiány miatt jelentős, 2001-ben 60% körül alakult, előtte 100-200% körül ingadozott. Az ország külső adóssága 2001-ben 62,2 milliárd dollárt tett ki, mely a GDP körülbelül duplája.

Az exportot illetően a legnagyobb partner az USA közel 50%-kal. Ezután következik Olaszország és Franciaország 10% körüli részesedésekkel. Import szempontjából a legfontosabb partnerország Franciaország 20% feletti aránnyal, ezután Ausztrália jön szintén még 20% felett, majd Kína 6% körül és Oroszország szintén 6% körül. Az import háború miatti megakadása ily módon a francia részről lehetne a legérzékenyebb. (Fn)