Magyarországi gyakorlat

Magyarországon 1998-ban kezdődött a nyugdíjreform, a szlovákiaihoz hasonlóan a kombinált módszerre tértek át: részben megmaradt a felosztó-kirovó rendszer és létrejött a nyugdíjpénztári rendszer. A törvény életkor szerint határozta meg, kinek kell kötelezően átlépnie az új rendszerbe, és ki választhat a rendszerek között. Az első évben a bruttó fizetés 6 százalékát folyt be a pénztárakba, ezt kellett volna évente 1 százalékkal emelnie az adott kormánynak. Ezt a kötelezettségét eddig egyik kormány sem teljesítette, sőt az Orbán-kabinet megszüntette a pályakezdők kötelező nyugdíjpénztári tagságát. Ennek ellenére a pénztárak gazdasági eredményei jók, a pénztártagok (a biztosítottak) száma évről évre nő. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) – mely a törvényi felügyeletet gyakorolja a pénztárak felett – beszámolója szerint 2001 végén 22 magán nyugdíjpénztár volt, tavaly egyet végelszámoltak. A pénztártagok között a legmagasabb arányban (24,2 százalék) a 25-29 éves korosztály képviselt, az ennél öt évvel fiatalabbak és idősebbek aránya egyaránt megközelíti a 20 százalékot.