Közelharc a villamos energiáért

Az Európai Unióban 2004 januárjától valamennyi nem lakossági fogyasztó számára szabaddá teszik az energiapiacot, vagyis az ipari fogyasztóknak joguk lesz eldönteni, honnan, kitől és milyen feltételekkel vásárolják az áramot. Azonban az árampiac felszabadítását meg kell hogy előzze a jelenleg éppen folyamatban levő privatizáció. Előzetes becslések szerint a három áramszolgáltató 49 százalékos magánosításából összesen mintegy 25 milliárd korona bevételre számíthatunk, ebből 10 milliárdot ér a legértékesebb, a nyugat-szlovákiai áramszolgáltató. Kiszivárgott hírek szerint ez utóbbiért az E.ON 12,5 és 15 milliárd korona közötti összeget kínál, az Electricité de France a közép-szlovákiai áramelosztóért 6,7 milliárd koronát ajánlott fel, az RWE Plus ajánlata viszont egyelőre nem ismert.

A három szlovákiai regionális energiaszolgáltató magánosításra még tavaly novemberben írták ki a pályázatot, a végleges ajánlatokat pedig idén április 12-ig lehetett benyújtani. A nyugat-szlovákiai energiaszolgáltató (ZSE) 49 százaléka iránt 5 társaság, a közép-szlovákiai cég (SSE) és a kelet-szlovákiai vállalat (VSE) iránt pedig egyaránt 6-6 külföldi cég érdeklődött. Szakértők szerint a legnagyobb bevétel várhatóan a ZSE 49 százalékos privatizálásából folyik be, amelynek alaptőkéje 4,684 milliárd szlovák korona; az SSE alaptőkéje 3,668 milliárd, a VSE alaptőkéje 3,363 milliárd korona. A három energiaszolgáltató 2001-es együttes forgalma 50,485 milliárd koronára rúgott, az együttes bruttó nyereségük pedig 4 milliárd korona volt. Elemzők szerint a három cég eladásából legkevesebb 12 milliárd és legfeljebb 24 milliárd koronára számíthat az ország.

A jelentkezők köre igazán széles. A német E.ON kizárólag a nyugat-szlovákiai ZSE-re összpontosított, miközben nem lát kivetnivalót abban, hogy Nyugat-Szlovákiában a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű szolgáltatja az áram döntő részét. A VIAG és a VEBA 2000-es fúziójából létrejött E.ON Európa legnagyobb, magánkézben levő társasága, amely kontinensük 17 országában, köztük Csehországban és Magyarországon tevékenykedik. A villamos áram, földgáz és víz szolgáltatására szakosodott, tavaly 17,8 milliárd euró forgalmat lebonyolító óriáscég szerint a nyugat-szlovákiai energiaszolgáltató jó infrastruktúrával rendelkezik, és szerencsésen beleilleszkedik az E.ON stratégiájába. A cég szerint az volna kívánatos, ha a három hazai energiaszolgáltató komoly társaságok kezébe kerülne, mert azok hosszú távon gondolkodnak és nem kellene tartani váratlan tulajdonosváltástól. A privatizációs bizottság által a közép-szlovákiai áramszolgáltató vevőjére javasolt francia Electricité de France sem ismeretlen játékos az energiapiacon. A vállalat a legnagyobb erőmű-tulajdonosnak számít Európában, miközben a francia piacon monopóliuma van. Az állami tulajdonban lévő cég bevételei elérik a 40 milliárd eurót. A kelet-szlovákiai áramszolgáltatóra pályázó RWE Plus a német RWE konszern leányvállalata, és a német piac öt legnagyobb energiaipari játékosa között a helye. Szakértők szerint a kelet-szlovákiai áramszolgáltató magánosítása esetén a céget össze tudná kapcsolni az Északnyugat-Magyarországon található vállalatával. (mi)