Kötelező a távhő egyéni mérése

Mindezt a törvényt kidolgozó gazdasági tárca szakemberei azzal magyarázzák, hogy a mérőműszerek és a radiátorra szerelt hőszabályozók nagyobb takarékoskodásra serkentik majd a lakókat. Mindeddig ugyanis a lakóházak jelentős részében még a lakás alapterülete alapján számítják ki a távhőszolgáltatás díját. A szakemberek szerint azonban nem minden lakás számára jelentenek előnyt a mérőberendezések. Míg a nagyobb panelházakban előnyösek, a kisebb, saját kazánházzal felszerelt házakban viszont nincs jelentőségük. Ez utóbbiakban ugyanis a lakók anélkül is takarékoskodnak az energiával, hogy ezt külön-külön mérnék számukra. 2007 januárjától azonban nekik is fel kell szereltetniük a mérőt, hiszen ennek elmulasztása esetén akár 100 ezer koronás büntetést is kaphatnak.

A mérők kötelezővé tételén a legtöbbet a szabályozó- és mérőberendezések gyártói és szerelői nyerhetik. Két év alatt az érdekelt cégek összbevétele így elérheti akár az egymilliárd koronát is. Egy átlagos lakásban a fűtésszabályzók és mérőberendezések felszerelése minimum 2 ezer koronába kerül, így nem kérdés, hogy elsősorban kinek érdeke a mérőberendezések kötelezővé tétele. Segítségükkel azonban 20 százalékos energia-megtakarítást érhetünk el. A szabályozók megtérülési ideje 7 hónaptól három évig terjed, vagyis hosszabb távon mindenképp megéri felszerelni radiátorainkat. Ha a lakásban ugyanis nincs mérőberendezés, akkor csak a lakás alapterületét veszik figyelembe. Ebben az esetben elég, ha csak egy lakó hagyja nyitva tovább az ablakot, és a kiadások akár 40 százalékkal is nőhetnek, miközben ezt a lakók között arányosan osztják szét.

Számos európai országban kötelező a költségmegosztók és termosztatikus radiátorszelepek felszerelése. Viszonylag sok panasz éri azt a gyakorlatot, hogy az említett műszerek mérőampulláinak évenkénti lecserélése, illetve maga a leolvasás és költségmegosztás is térítésköteles. Sokak szerint nem is kevés. A lakóközösség bármely ezzel foglalkozó céget megbízhat az egyedi mérők leolvasásával, illetve általában a házon belüli felosztással. Ez utóbbi történhet költségmegosztóval vagy egyéb módon. A műszer „speciális mérőfolyadékot tartalmazó ampulláját” kell minden fűtési szezon végén újra cserélni, hogy ismét használható legyen. Manapság azonban már elektronikus mérőberendezések is vannak.

A gazdasági tárca jelezte, hogy a most elfogadott törvényhez kiad egy rendeletet is, amiben pontosan meghatározzák a számlázás módját az egyes lakások számára. Ebben szeretnék meghatározni azt is, hogy milyen módszerrel fizetnek majd azok, akik a lakóház két végén laknak, vagyis a lakásuk három oldalról van kitéve az időjárás viszontagságainak. Ezzel azonban több lakásszövetség nem ért egyet, szerintük ugyanis a bonyolult számítási módszerek már most lehetetlenné teszik, hogy a lakók hatékonyan védekezhessenek az esetleges túlkapások ellen.

2007 januárjáig azonban még egy, sokak számára kellemetlen kötelességet szab meg az energetikai törvény. Mindazok, akiknek még nincs a lakásukban felszerelve a melegvízóra, ezt 2007-ig be kell szerezniük, miközben egy mérőóra, a szereléssel együtt 8-15 ezer koronába kerül. (mi, p, t)