Jövőre napi szemétdíj is lehet

A nyilvánosság és ezen belül az önkormányzatok érdeklődését főként a hulladékgazdálkodási törvény módosítása keltette fel, a miniszter szerint ez a felmerült kérdéseket igyekszik tisztázni. Például nagyon sok vitát váltott ki az üdülőtulajdonosok vagy a hosszabb ideig a lakóhelyüktől távol tartózkodók szemétdíj-fizetési kötelezettsége. Ezentúl lehetőség lesz a díj napi szinten történő kiszabására, ennek összege személyenként 20 fillér és 3,30 korona közt fog változni. A részleteket minden község saját rendeletében szabályozza majd, az érdeklődők például kötelezhetők lesznek annak bizonyítására, hogy az ingatlanukat több mint 30 napig nem használják. Díjfizetőkké válnak a nem vállalkozó jogi személyek is, mivel például a különféle hivatalok gyakran vonakodtak fizetni az általuk termelt hulladék ártalmatlanításáért.

Hosszabb távon komoly következményei lesznek a hulladéklerakási díjakról szóló új törvénynek. Ez ugyanis 2007-ig fokozatos, de jelentős áremelést tartalmaz. Miklós László szerint ezzel a tárolókra kerülő hulladék mennyiségét szeretnék csökkenteni, mivel az Európai Unió jelenlegi országaiban 2007 után már egyáltalán nem építenek új hulladéktárolókat. A hulladékelhelyezési-költségek emelkedésétől azt várják, hogy az érintettek egyéb módszerekkel, szeparálással, újrahasznosítással igyekeznek majd csökkenteni a hulladék mennyiségét. A díjemelés a hulladékok kategóriáihoz kötődik majd, a háztartási hulladékok esetében például a kiválogatott frakciók mennyiségét veszik figyelembe. Ez az irányzat egyébként egyre erősebb országszerte, amelyet azoknak a kérvényeknek a száma is alátámaszt, amelyekben az önkormányzatok kérnek támogatást szeparációs rendszereik beindításához. Az így megnövekedett bevételek viszont a helyi önkormányzatok helyett a megyei önkormányzatok számlájára kerülnek, a miniszter szerint azért, hogy ebből biztosítsák az uniós támogatásra jogosult regionális hulladékprogramok önrészét. A törvényjavaslat szerint 2006-ig a hulladékelhelyezési-díj fele, azután pedig 70 százaléka kerülne a megyei önkormányzatokhoz. Mindez azonban még csak törvényjavaslat szintjén létezik, és a környezetvédelmi minisztérium információi szerint a parlamentben várható módosító indítványok nagy része éppen a számszerű adatokhoz kötődik.