IFP: a sztráda alig segít

Pozsony. A sztrádák és a gyorsforgalmi utak ugyan csökkentik a munkanélküli- séget, de nem olyan mérték- ben, hogy az úthálózat bővítése megoldást jelentene a gazdasági nehézségekkel küszködő régióknak – állítja a Pénzpolitikai Intézet (IFP).

Ha Zólyom és Rozsnyó között már 2011-ben megépült volna az R2-es gyorsforgalmi út, akkor a régióban 2016 végéig csak 1200–3900 fővel csökkent volna a munkanélküliek száma. A munkanélküliség, amely 2016 végéig a régióban 23,7 százalék volt, így 0,9–2,9 százalékponttal lett volna alacsonyabb – állítják a pénzügyminisztériumhoz tartozó IFP elemzői. A gyorsforgalmi út tehát segítene a régiónak, de nem jelentősen. Ezért fontos szerintük felmérni, hogy nem lenne-e nagyobb hatása más állami támogatásnak vagy projektnek. „Ha jelentősen csökkenteni akarjuk a munkanélküliséget, akkor elsősorban az oktatás minőségének javítására kell összpontosítani” – állítják az elemzők, majd hozzáteszik, ahol nincs szakképzett munkaerő, oda semmilyen beruházó nem érkezik, akár van út, akár nincs.

Pontatlan felmérés?

Érsek Árpád (Híd) közlekedési miniszter felháborítónak nevezte az elemzést, meggyőződése, hogy a pénzügyminisztériumnak más dolgokra kellene összpontosítania, s egyre jobban beleavatkozik a közlekedésügyi tárca kompetenciáiba. „Bizonyított tény, hogy beruházás csak oda érkezik, ahol fejlett az infrastruktúra. Az útépítés négy-öt évig olyan embereknek is munkát ad a régióban, akiknek nincs szükségük különösebb képzettségre, tehát az sem igaz, hogy utat csak ott érdemes utat építeni, ahol sok a szakképzett munkaerő” – mondta lapunknak Érsek.

Véleménye szerint a pénzügyminisztérium elemzői az úthálózattal kapcsolatban nem végeznek komplex felméréseket. „Azt állítják, hogy az R2-est nem érdemes folytatni Zólyomtól Kassa irányába, mert ott nem olyan sűrű a forgalom. Azt viszont senki nem tudja, hány ember jár Kassáról Pozsonyba meg vissza Magyarországon át, mert az út arra gyorsabb és jobb minőségű. Milyen kiesést jelent ez például az útdíjon? Ezt már nem nézték meg” – mondta Érsek a pénzügyminisztérium korábbi felmérésére utalva, amelyben nem ajánlották az R2-es egyes szakaszainak a folytatását.

A pénzügyminisztériummal Érsek hajlandó tárgyalni az egyes projektekről, ilyen egyezség eredménye például, hogy a szoroskői alagút projektjét kétcsövesről egycsövesre változtatták, ugyanis kiszámolták, hogy a forgalomsűrűség szempontjából ez a következő 15 évben elég.

Ugyanúgy módosították a Lónyabánya mentén húzódó R2-es egy szakaszának projektjét, hogy pillérek helyett inkább a földön húzódjon az út, ami sokkal olcsóbb megoldás. „Ebben meg tudunk egyezni, mert ez reális megtakarítást hoz úgy, hogy az úthálózat bővítését nem fékezzük. Azt viszont ne mondja nekem senki, hogy ne építsünk utat délen, mert ha nem lesz út, akkor idővel már nem is lesz kinek építeni” – állítja Érsek.

Újabb elemzés készül

Az IFP elemzői emlékeztettek, hogy Szlovákia az Európai Unió öt azon országa közé tartozik, ahol legnagyobbak a regionális különbségek, s elismerték, hogy ennek egyik lehetséges oka az úthálózat akadozó bővítése. A sztrádákat és gyorsforgalmi utakat viszont ennek ellenére sem tartják kulcsfontosságúnak a munkanélküliség visszaszorítása szempontjából.

A jelentésben összehasonlították, milyen mértékben csökkent a munkanélküliség – átlagban 1,6 százalékponttal – azt követően, hogy megépült a D1-es sztráda Pozsony és Zsolna között, illetve az R1-es gyorsforgalmi út Nagyszombat és Besztercebánya között. Azt, hogy az úthálózat bővítése milyen konkrét hatással volt a beruházások érkezésére, nem figyelték, erre egy következő felmérésben akarnak majd összpontosítani.