Idén enyhébb drágulás várható

Az említett időszakban a legnagyobb drágulásra az egészségügyben került sor, az ágazat szolgáltatásaihoz és termékeihez 10,6%-kal drágábban juthattunk hozzá. Múlt évben több hullámban növelték áraikat az energiaszolgáltatók is, emiatt a lakhatási költségek 9 százalékkal emelkedtek. Nem zárhattak jó évet azonban azok sem, akik a szokásosnál több cigarettát vagy alkoholos italt fogyasztanak, ezek ára ugyanis 6%-kal volt magasabb tavaly decemberben, mint egy évvel korábban. Nagyjából 2 és 4% közötti volt az áremelés az élelmiszerek, a szállodai szolgáltatások és az oktatás esetében. Szinte alig változott ugyanakkor a bútoripari termékek és a háztartási cikkek ára, míg a postai és távközlési szolgáltatások csaknem 5, a közlekedés pedig 2,5%-kal lett olcsóbb. A harmonizált infláció abban tér el a hazai inflációs adatoktól, hogy az EU által kidolgozott árkosár termékeit veszi figyelembe, így összevethető a többi uniós tagország adataival.

A gazdasági elemzők az idei évre már kedvezőbb előrejelzésekkel kecsegtetnek, vagyis az általános áremelkedés nem lesz olyan magas, mint tavaly. Mindezt elsősorban az euró 2009-es bevezetése teszi szükségessé, hiszen ennek a teljesítéséhez az inflációt féken kell tartani. Várakozásaink szerint az infláció már az idei év végén eléri az euró bevezetéshez szükséges szintet – állítja Karol Mrva, a jegybanktanács tagja. A jegybank előrejelzései szerint az idei év végére az infláció 2,6%-ra esik vissza. Szlovákia felkészültségét az euró bevezetésére 2008 tavaszán mérik majd fel, amikorra az infláció várhatóan 2,5%-osra csökken, miközben a legmagasabb megengedett értékhatár akkor várhatóan 2,8% lesz. A gazdasági elemzők szerint azonban továbbra is jelentős rizikót jelentenek az energiaárak, és a dinamikusan növekvő gazdaság egyre nagyobb kereslete is.

Az Európai Unió átlagos inflációja tavaly 2,1%-os volt. A legalacsonyabb pénzromlás Máltán volt, ahol ez az 1 százalékot sem érte el, a sereghajtó pedig Lettország, ahol ez 6,8%. Szomszédaink közül Csehországban 1,5, Magyarországon pedig 6,6%-os volt a pénzromlás. A 13 tagú eurózónában decemberben a drágább gáz és villany, valamint a magasabb éttermi árak, a zöldség- és a dohányárak emelték meg éves szinten az indexet. Éves összevetésben az energiaárak decemberben 2,9%-kal növekedtek, szemben az egy évvel korábbi kétszámjegyű energia árdrágulással, éves szinten így az átlagos infláció 1,6%-os volt. Az Európai Központi Bank, amely 2005 decembere óta hat alkalommal emelte fel az irányadó kamatot, középtávú céljának az infláció 2%-hoz közeli szinten tartását tekinti. A decemberi inflációs adat e törekvésnek megfelelő. A közgazdászok márciusban várnak negyed százalékpontos, 3,75%-ra történő újabb kamatemelést, majd később még egy emelést valószínűsítenek az eurózóna gazdasági növekedése függvényében. (t, mi)