Maastricht. Tizenöt éve, 1992. február 7-én írták alá az Európai Unió akkori tagországainak állam- és kormányfői az EU eddigi egyik legnagyobb hatású dokumentumát, a maastrichti szerződést.
Három pillérre épülünk
Maastricht. Tizenöt éve, 1992. február 7-én írták alá az Európai Unió akkori tagországainak állam- és kormányfői az EU eddigi egyik legnagyobb hatású dokumentumát, a maastrichti szerződést. Ez a dokumentum hozta létre politikai fogalomként az Európai Uniót a korábbi gazdasági közösségekből, kimondta a közös európai uniós pénz megteremtését, és olyan szövetség létrehozását tűzte ki célul, amelyben a tagállamok mélyebben és szorosabban integrálódnak. A szerződés jelentős része ma már valósággá vált. Az 1993. november 1-jével hatályba lépett szerződés állította három pillérre az unió működését: a korábbi Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, az unió jövőbeni közös kül- és biztonságpolitikájára, valamint a bel- és igazságügyi együttműködésre. A maastrichti szerződés deklarált célja volt az akkori gazdasági közösség fokozatos átalakítása politikai unióvá. A belga-holland-német hármas határ közvetlen közelében fekvő Maastrichtban aláírt szerződés kinyilvánította az Európai Unió létrejöttét, és hatályba lépésével számos új európai szervezet és intézmény alakult, illetve kapott új nevet, például az Európai Bizottság. A szerződés megállapította az unió további fejlődésének menetrendjét is, megnyitva az utat az északi és keleti bővítés, valamint az intézményes átalakítások megindítása előtt. Új integrációs elemként bekerült a szerződésbe az uniós állampolgárság fogalomköre is. Ez a szerződés tűzte ki célul a személyek szabad áramlását, amely a jövőre az új EU-tagországokkal a gyakorlatban is kibővülő schengeni egyezménnyel valósult meg. A maastrichti elképzelések mindazonáltal nem maradéktalanul és nem gyorsan valósultak meg. Az akkor eldöntött Gazdasági és Pénzügyi Unió legfőbb eszköze, a közös pénz fizikai valójában csak 2002-re jelent meg, több közbülső lépcsőn áthaladva. A közös haderő létrehozásának Maastrichtban hirdetett célja több évre eltolódott, s noha azóta már 60 ezer fős gyors bevetésű európai erő megteremtéséről is döntés született, az unió katonai törekvései és a NATO viszonya továbbra is vita tárgya. Maastricht a szerződéssel végleg beírta magát a történelembe. Az akkor megálmodott politikai unió csak abban az esetben alakulhat meg, ha a népszavazásokon elvetett alkotmányos szerződésből sikerül átemelni az ennek kereteit magában foglaló elképzeléseket.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2008. 06.12.
GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK
2008. 06.12.
Országhatárokon átívelő Pozsony kisugárzása
2008. 06.12.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.