Fagy tizedeli a gyümölcsösöket

Valter Heck, a szlovákiai gyümölcstermesztők uniójának elnöke szerint a hosszan tartó tél és az utóbbi napok alacsony, helyenként mínusz 20 fokot is meghaladó hőmérsékletei főként a csonthéjasokat, azon belül is az őszi és a sárgabarackot sújtották. Becslésekbe nem bocsátkozott, mondván, a barack sok virágot hoz, ha a fele lefagy, még akkor is szép termés takarítható be. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a baracktermésűekre igazán veszélyes tavaszi fagyok még előttünk vannak. Hasonlóan vélekedtek a Pozsony-környéki és tardoskeddi gyümölcstermelők is. Almási Rudolf, a vásárúti szövetkezet gyümölcsészetének vezetője óvatos a fagykárok mértékének becslését illetően. „Jelenleg az almafákat metszük, a munkálatok 80 százalékának elvégzése után úgy véljük, hogy a hosszan tartó hideg tél a termés 20–25 százalékát elvitte, főleg az Idared almafajtát károsította. Csallóköz legnagyobb gyümölcstermesztő szövetkezetében 130 hektáron termesztenek almát, szilvát, barackot és körtét. „Biztos, hogy a hosszan tartó hideg károsította az őszibarackot is, ám a kár mértékét csak később, a metszések megkezdése után tudjuk felbecsülni. Az ágazatvezető abban bízik, hogy az idei év jobb lesz a tavalyinál, amikor az alma 60 százalékát elvitte a fagy, barackból pedig egyetlen kilót sem tudtak betakarítani. Szlovákiában mintegy 800 hektáron termesztenek őszibarackot és csaknem 600 hektáron sárgabarackot. Az ültetvények nagy része éppen Dél-Szlovákiában található, az elmúlt napokban jelentős éjszakai fagyokról adtak hírt a meteorológusok.

A karvai Gradual Kft. 80 hektáron termeszt almát és csaknem 20 hektáron szőlőt. A jelenleg tapasztalható nagy hőmérsékletkülönbségek a nappalok és éjszakák között rossz hatással vannak az almafákra – mondta Mellen Antal, a karvai cég agronómusa. Nem sok hiányzik hozzá, hogy meginduljon a nedvkeringés, főleg a korai virágzású almafáknál, ezért veszélyesek a mínusz 10 fok körüli éjszakai hidegek. A fák egyébként jól átteleltek, egyelőre nem észleltek károsodást. Kissé rosszabb a helyzet a szőlő esetében, az agronómus előzetes becslése szerint akár 20 százalékos fagykárokkal is számolni lehet. A bátorkeszi mezőgazdasági szövetkezetben eddig szintén nem tapasztaltak fagykárokat az almaültetvényekben. „A szőlőt március elsejével kezdjük metszeni, előtte néhány nappal mérjük majd fel, milyen károk is keletkeztek télen – mondta Dedík Pál, a szövetkezet szőlésze. – Nekünk elég jó fekvésű szőlőink vannak, a dombtetőkön biztosan nincs nagyobb károsodás, a völgyekben esetleg lehet, de annak mértékéről még nem tudok nyilatkozni. Annyi biztos, hogy jó volt az őszi vesszőérés, így szőlőink megfelelő kondícióban várták a telet. Ez bizakodásra ad okot.”

A Bodrogközben eddig még nem végezték el a rügyek vizsgálatát, de mint azt Borcsik Dénes mezőgazdásztól megtudtuk, nem voltak olyan nagy hőmérsékletingadozások, amelyek komoly károkra engednének következtetni akár a szőlőben, akár a gyümölcsösökben. Valószínűbb, hogy a vetéssel lesznek komolyabb gondok. Az ősszel elvetett repce gyengén fejlődött, így előreláthatóan ki kell majd szántani. A gazdák arra számítottak, hogy a későn vetett búza majd a hó alatt kikel, ám a korai erős fagyok, amelyek 20-30 cm mélységbe hatoltak, nem tették lehetővé a csírák kifejlődését. Az időszakos olvadás után jégszigetek alakultak ki, amelyek miatt a föld nem tud lélegezni, ami tovább rontja a vetések helyzetét. (gyor, vkm, hogy)